AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

II. Nemzetközi könyvtári élet - Gombocz István: Az IFLA Nemzetközi Kiadványcsere Bizottságának 40 éves működése

Később, Helsinkiben újból napirendre tűzték a kérdést, J. DABGENT el is kezdte az adatgyűjtést, de az akció később elakadt. Itt említhetjük azt is, hogy az egyes csereközpontok alig tekintették át országuk kiadványcseréjét központi nyilvántartások segítségével, bár ez a gondolat is szerepelt DABGENT szófiai tervei között. Ebből adódott, hogy a Bizottság tulajdonképpen nem tűzte soha napirendre az UNESCOnak adandó nemzeti cserestatisztikák témáját, bár ezt előírja mindkét új egyezmény. (Néhány ország mégis ad időnként statisztikai képet a nemzetközi cseréről, ha nem használja is az 1960-ban Budapesten ajánlott formulát.) A gyakorlati csere technikai kérdéseiben a Bizottság több eredményre hivatkozhat. Eltekintve a budapesti konferenciától, ahol már egy-egy referátum foglalkozott a csere útjában álló bürokratikus akadályokkal és a bevezetésre ajánlott formalevelekkel, először egy csehszlovák javaslat vetette fel a gyakorlati tennivalók szükségességót Szófiában, S. HONOBÉ elkészítette a csereküldemények egységesített kísérőívét, amely ha nem terjedt is el eléggé, mégis a Bizottság gyakorlati eredményei között említendő. Ugyanazt mondhatjuk J. LETHÉVE munkájáról, aki a kérőformula szabványára tett javaslatot, bár ma még ez is nehezen terjed. Számos más munkamenet vár a jövőben szabványosításra: egyszerű cseremegállapodások típusai, ajánlatok, reklamálások stb. Különösen hiányzik a duplumcsere jegyzékek egységes összeállítási módszere. Ez a kérdés már a bécsi értekezlet napirendjére került, de egyelőre nem igen haladt előre. A gazdaságosság vonatkozásainak kidolgozása két irányban haladt tovább: a Bizottság lefektetett bizonyos elveket, amelyek alapján a különféle kiadványkategóriák elszámolhatók, illetőleg egyensúlyba állíthatók. Ez nem jelenti azt, hogy ezen a téren nem lehetne szilárdabb és egységesebben alkalmazott módszerekre törekedni. Egyre több gondot okoz a kiadványok tömegének fokozódó mennyisége az egész világon, nem kevésbé az a kellemetlen körülmény, hogy a kereskedelmi forgalomban szereplő anyag árai is folytonosan emelkednek. Ami a szállítás és továbbítás kérdéseit illeti, a Bizottság eddigi eredményeivel nem lehetünk megelégedve. Több és erélyesebb akcióra lett volna szükség a világszerte alkalmazott tarifák, vámok stb. mérséklése érdekében, összhangban az UNESCO egyezményeivel. Még mindig sokfelé találkozunk korlátozó intézkedésekkel, behozatali, kiviteli formaságokkal stb. Viszont eredményesnek tekinthetjük azt a munkát, amellyel a Bizottság a továbbítószolgálatok, illetőleg a gyűjtőládás szállítási mód költségeit tette részletes vizsgálat tárgyává. A közvetítve zajló csereforgalom késedelmességét most tűzték napirendre. Legújabban felmerült a kölcsönzés és a csere viszonyának fontos kérdése, valamint az, hogy mikor mennyire használják a csereforgalomban a mikro formákat, esetleg a távközlés eszközeit stb. 3. A csere elmélete és története J. DAEGENT javaslatot tett a csere történetének megírására a Long Term Program idején, de erre eddig nem került sor. Ugyanakkor vetette fel azokat a részletes vizsgálatokat is, amelyek a csere kultúrpolitikai, tudományos, kulturális, gazdasági szerepét elemezték volna. Legújabban B. P. KANEVSKY tett további 103