AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Horváth Viktor: Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai

I. Az OSZK kiadványi munkájának tárgyalásánál nem mellőzhetjük a felszabadulás utáni évek rövid áttekintését, mert kérdéseink zöme innen datálódik és a megtett út is ezen mérhető. Ennek anyaga azonban e helyen sommázott, részleteit a jegyzetek tartalmazzák. Az OSZK kiadványi munkája — lényegében abból következően, hogy felszabadulás utáni történetének

3 egyes időszakaszaiban miképpen értelmezték nemzeti könyvtári funkcióiból következő feladatait — igen eltérő képet mutat. Az 1945 — 1948-as évek kiadványi munkájának legjelentősebb mozzanata az 1941. évvel félbemaradt Magyar könyvészet új formában való újraindítása volt. 1946-ban kezdte meg könyvtárunk a Magyar Nemzeti Bibliográfiának és mellékletének, a Magyar Folyóiratok Repertóriumának kiadását.

4 Ezt követően azonban (1949-től) az OSZK feladatkörébe tartozó kiadványi munkáról az ötvenes évek közepéig nem beszélhetünk, mert funkciójának helytelen értelmezéséből következően erre súlyt nem helyeztek. Úgyannyira nem, hogy magának a nemzeti bibliográfiának kiadása is veszélybe került, s az MNB és MFR hosszú éveken keresztül különböző kiadók kényszerből vállalt kiadványává lett

5

. Ezeket az éveket alapvetően az határozta meg, hogy 1952-ig hiányzott az OSZK szervezetéből és működéséből a kiadványok alapját biztosító bibliográfiai és tudományos munka.

6 Az OSZK kiadói tevékenységében a fordulat első lehetőségét 1952-ben a könyvtárügy fejlesztéséről közzétett minisztertanácsi határozat

7 csillantotta fel. Ez a határozat konkretizálta ugyanis első ízben az OSZK-nak (a határozat szerint „az ország legnagyobb könyvtárának") funkcióit és feladatait.

8 Következményeként az 1952 — 1956-os időszakaszban új távlatok nyíltak meg könyvtárunk kiadói tevékenységének megalapozására. így a) 1952-ben megalakult a bibliográfiai osztály, b) a könyvtár munkaterveiben először fogalmazódtak meg az OSZK könyvtárpolitikai, bibliográfiai és tudományos feladatai,

9 c) 1954-től a bibliográfiai munka középpontjába a tudományos összefoglaló bibliográfiák kerültek.

10 Ez a változás azonban részint a rendelkezésre álló anyagi eszközök elégtelensége,

11 részint az 1956-os ellenforradalom utáni visszaesés következtében tényleges fordulattá már nem érlelődhetett. A könyvtárunk kiadványi tevékenységének alapjául szolgáló bibliográfiai munkában a fordulatot az 1958. évvel kezdődő időszak hozta meg annak eredményeként, hogy ebben az évben újrafogalmazódott az OSZK programja és szervezete. Összegezése és következménye volt ez annak a folyamatnak, melyet az 1956. évi könyvtári törvényben kodifikált nemzeti könyvtári funkciók szem előtt tartásával az OSZK 1957-es felülvizsgálata indított el.

12 A program a bibliográfiai munka központi feladatává a magyar könyvészet gondozását, a nemzeti bibliográfiák rendszerének folyamatos kiépítését tette.

13 A bibliográfiai program végrehajtása, előfeltételeinek megteremtése, lépésrőllépésre történő megvalósítása azonban még hosszú évek munkáját igényelte és egészében még ma sem alakulhatott ki. Nem kis mértékben lassította és akadályozza ma is ezt a folyamatot az, hogy 1961-től a könyvtár „folyamatos munkája egybeesett az új, várbeli épületbe való átköltözés igen bonyolult szakmai előkészítésének problematikájával", majd 1963-tól a ténylegesen megindított ún. rekonstrukciós munkákkal.

14 Az 1958 alapvetésén épült, napjainkig terjedő évtized kiadványi munkája 186