AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)
II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Fejezetek az Országos Széchényi Könyvtár gyarapítási politikája és állományának fejlődése köréből a két világháború között
adott engedéllyel élnénk, vagyok bátor mellékelten beterjeszteni a kiselejtezendő anyagot, nagyrészben hiányos lapok jegyzékét azzal a kéréssel, méltóztassék megjelölni, ha netán olyan anyag volna abban, amelyre a Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi Könyvtára reflektálna." A levél folytatása 62 címet tartalmaz, a jegyzék szélén az OSZK-ban k (= kell), ill. n (= nem kell) betűvel tüntették fel az ellenőrzés eredményét; mindössze 20 címet utasítottak vissza, a többit felhozatták Szegedről. Valamennyi 1883 és J913 közt megjelent német, illetve szerb nyelvű periodika, többnyire hiányos évfolyamok, de hosszú évekre terjedő teljes sorozatok is vannak köztük, mint Grossbecskereher Wochenblatt 1892-1909, Telecska 1844-1904 stb. A „k" betű a csonka sorozatok egyes számai mellett gondos pontossággal jelzi azokat a szórványszámokat, amelyek az OSZK állományát kiegészítik. 11 Az anyaggyűjtés anyagi lehetőségei az 1920-at követő esztendők folyamán nem javulnak, inkább még egyre romlanak. Az 1921-ről szóló évi jelentés szerint „az anyaggyűjtés terén sokkal sivárabb eredményeket mutat fel ez az esztendő. Pénzforrásaink igen szűkösnek bizonyultak. Külföldi anyagunk kiegészítéséről úgyszólván teljesen lemondtunk ... de még a hazánkat megszállva tartó szomszéd népek egyre emelkedő valutája is nagyon bénítóan hatott arra a törekvésünkre, hogy a történelmi Magyarország egész szellemi termésének gyűjtői lehessünk Trianon után és ellenére is." 12 Az úgynevezett jogfolytonosság elve alapján, de meg nagyon is érthető nemzeti önérzetből az OSZK fenn vélte tartani gyűjtőterületét mindenhol, ahonnan régen a kulturális dodumentumok raktáraiba beömlöttek, s ezt, legalábbis kezdetben, nyelvre való tekintet nélkül. Külön fejezetben lesz szó arról, hogy ez a szélső követelmény milyen nehézségeket hozott magával. Maguk az egykorúak is csak fokozatosan ébredtek rá, mennyire megnehezült a gyarapítási munka olyan lehetőségek elvesztése miatt is, amelyek a megelőző korban még magától értetődően rendelkezésére álltak minden könyvtárnak, nemcsak az OSZK-nak. Majd csak 1923-ban állapítja meg az OKBK vezetője azt az egyszer s mindenkorra előállott új helyzetet, hogy például a háború előtt „könyvkereskedőink bizományba kapván a külföldi irodalmat, azt közgyűjteményeinknek megtekintésül rendelkezésre bocsátották, s ezzel a külföldi anyagban való tájékozódásukat megkönnyítették. Ezen funkciójuk jelenleg azonban teljesen megszűnt, mivel külföldi anyagot bizományba nem kapnak, s így a külföldi anyagnak általuk való beszerzése jelenleg közgyűjteményeink részéről egy minden ellenszolgáltatás nélküli anyagi áldozatot jelentene." 13 A bevált régi utak elzáródása alkalmi lehetőségek kihasználására vezetett. Tömegével találunk régi irattárunkban megkereséseket, amelyekben véletlenül hírül vett könyvek példányát próbálja megszerezni az igazgatóság. Figyelmes szemmel követnek mindent, aminek magyar vonatkozása van vagy lehet. A Budapesti Hírlap egy 1920. szeptemberi számában A tótok vérző sebei c. cikk jelent meg, amelyben egy Schöffer János nevű szerző füzetét ismertetik; Melich nem csak a füzet megszerzésére kéri fel Csajihay Ferene szerkesztőt, hanem Masaryk Új Európa c. könyvének a megszerzését is kéri, amely a cikkben említve van. 1921 végén Teleki Pálnak ír Melich, hogy küldje be Amerikában kiadott beszédeinek gyűjteményét. 1922. július 24-én Pályi Ede Der Kommunismus,, Sein Wesen, sein Ziel, seine Wirtschaft c. művéért írnak a szerzőnek. 14 89