AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Hogyan propagálta Széchényi Ferenc az Országos Könyvtárt? Az értelmiség jelent?ségének felismerése

szárnyait bontogatta. Mégis már három jelentős művelője is volt: Schwartner Márton, Horváth Mihály és Barics Adalbert. Széchényi mindegyiküket figyelembe vette.

95 A kezdet kezdetén tartott a tudományos kutatómunka alapvető segédtudományának, a bibliográfiának fejlődése is. E téren átfogó jelentőségű munkát még csak Sándor István tudott felmutatni.

96 Széchényi azonban jónak látta kitüntetni azokat is, akik gyakorlati hivatásuknál fogva foglalkoztak könyvészettel {Eggenberger József és Ivanich Zsigmond könyvkereskedőket), s akik a szakszerű katalóguskészítésben előtte jártak, így gróf Teleki Sámuelt, vagy akik éppen munkatársai voltak: Tibolth Mihályt és Betravich Ignácot. Ami a természettudományoka.t illeti, ezeknek a feudalizmus korában Magyarországon vajmi kevés és szerény művelője akadt. Szélesebb körben, szakszerű alapokon igazán csak az egyetem újjászervezése (1770 - 1777) után indult meg földünk, állat-és növény világunk empirikus megismerése. Elénk érdeklődést keltettek ez irányban a modern szellemű német egyetemek és természettudományos társulatok is, legelsősorban a jénai mineralógiai társaság. A századfordulón Széchényi már egy tucatnál több hazai mineralógust, botanikust, zoológust, fizikust, vegyészt regisztrálhatott, közöttük olyan jeleseket, mint Kitaibel Pál, Wintert Jakab József vagy Schuster János.

97 Az orvostudomány hazai kialakulására is csak az egyetem teréziánus átszervezése során kerülhetett sor. A századfordulón azonban orvosi fakultásunkon már több kiváló tudóssal dicsekedhettünk, így Bene Ferenccel, Brandt Ignáccal, Rácz Sámuellel, Stipsich Ferdinánd Károllyal, Schönbauer Józseffel, valamint Tolnay Sándorral, az állatorvostan első szakemberével.

98 De rajtuk kívül is sok gyakorló orvos folytatott már szakirodalmi munkásságot mind a fővárosban, mind a vidéken. Széchényi mintegy a társadalom nevében igyekezett valamennyiöket honorálni. A XVIII. század végére konstatálható volt egyéb alkalmazott tudcmányok sarjadása is, így az ország gazdasági korszerűsödése szempontjából kiváló fontosságú mezőgazdasági tudományé. Az oeconomia rustica fejlődését 1777 óta egyetemi tanszék támogatta, s Mitterpacher Lajos professzor keze alatt lassan felnőtt az első tudományosan iskolázott agronómusnemzedék." Külföldi tanintézetekben is sokan tanultak mezőgazdaságtant. Ennek volt köszönhető, hogy a századfordulón már a szakirodalom is lábra kapott. Nagyváthy János, Bethe Ferenc, Tessedik Sámuel, Kondé József, Asbóth Antal elismerésre méltó munkákat bocsátottak közre. Igyekezetüknek új lehetőségeket kínált gróf Bestetics György alapítványa, a keszthelyi Georgikon (1801).

10

° Tudjuk, hogy csaknem egyidőben (1783-ban) a bölcsészeti karhoz tartozó stúdium geometricum nevű tanfolyam keretében megindult a hazai mérnökképzés is, mégpedig elsősorban szintén a mezőgazdaság (földmérés, vízszabályozás) szolgálatában. 1800 táján számos megyében már rendszeresített geometrák működtek; Vedres István és Kováts Ferenc személyében pedig jelentkeztek az első szakírók is.

101 Széchényi úgy vélte, hogy az Országos Könyvtárnak a műszaki kultúra fejlődése szempontjából is szerepe lesz. 79