AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pergel Ferenc: A Magyar Csillag (1941—1944)

A Magyar Csillag (1941—1944) PERGEL FERENC A Magyar Csillag története egy előre látott tragikus esemény bekövetkeztével kezdődött. 1941. augusztus 4-én meghalt Babits Mihály. Halála a harmincnégy éve működő Nyugat című irodalmi folyóirat halálát is jelentette, mert a Babits nevére szóló lapengedélyt azonnal bevonták. Még egy emlékszámot sem engedélyeztek a hatóságok. így a magyar irodalom irodalmi és művészeti folyóirat nélkül maradt. Persze voltak lapok és folyóiratok, számuk meghaladta az 1500-at — és 150-nél több tartott igényt az irodalmi és művészeti rangra —, de a korabeli sajtó egyöntetű véleménye volt, hogy a Nyugattal megszűnt az egyetlen rangos irodalmi orgánum. Ezt a hiányt betöltendő, vállalta Illyés Gyula, hogy újonnan engedélyezett folyóiratával a Nyugat nyomdokába lép, vállalja az örökséget és tovább fejleszti azt. 1941. október 1-én megjelent a Magyar Csillag. A magyar történelem sajátos alakulása hozta, hogy a Magyar Csillag megszűnése — létezésének harmadik évében — újabb tragikus esemény nyomán következett be: 1944. március 19-én az országot megszállták a németek. Először Illyés Gyula ellen adtak ki elfogatóparancsot, aztán a kormánybiztos betiltotta a Magyar Csillagot is kétszáz laptársával együtt. A folyóiratról szóló szakirodalom alig több a semminél. A magyar irodalom története csak néhány bekezdést szán a lapnak, ezt is Illyés Gyula kapcsán. Gellért Oszkár Kortársaim című műve Babits-fejezetében beszél a Magyar Csillagról. A részletek pontatlanok nála, ezeket Illyés Gyula helyesbíti. Csak egy érdekes tévedést idézek: Gellért következetesen 1943-ra helyezi a Magyar Csillag megszűnését.

1 Tévedése nem egyedüli. Komlós Aladár, a Schöpflin Aladár Válogatott tanulmányai elé írt bevezetőjében 1941—42-re helyezi a Magyar Csillag megjelenését és megszűnését.

2 (így természetes, hogy a kötetben nem szerepel Schöpflin több fontos tanulmánya, kritikája, amely a Magyar Csillag későbbi számaiban jelent meg.) A szakirodalom hiánya és a korszak összetettsége indokolttá tette, hogy az események rekonstruálására a korabeli hírlapok cikkeit idézzük, érzékeltetve az 1941—44-es évek közéleti, irodalmi szellemét is. Babits temetését követően a Magyar Nemzetben cikk jelent meg, amelynek szerzője keserűen állapította meg: ,,A Nyugat megszűnt! Ma nincs többé irodalmi folyóiratunk!"

3 Néhány naj>pal később azonban a Magyarság című nyilas lap a következőket 27 417