AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vékony Margit: Az első magyar könyvtáros nő, Pikler Blanka

a gyakornokok részére, azért, hogy a „gyakorlati készségen kívül elméleti áttekintést is szerezzenek" könyvtártudományi előadásokat szervez. Az előadások májustól júliusig zajlottak le heti egy órában. A második előadást Pikier Blanka tartotta a Könyvek beszerzése, iktatása, hely számozása címmel.

49 A proletárdiktatúra hónapjaiban a Fővárosi Könyvtár az egész magyar könyvtárügy központja, irányítója lett, „ahonnan minden kezdeményezés kiindult, amelynek munkatársai a legaktívabban vettek részt a forradalomban. Szabó Ervin évtizedes nevelő munkájának volt ez az eredménye".

50 1919. március 30-án Dienes Lászlót és Kőhalmi Bélát bízták meg a könyvtárügyek országos vezetésével. Fő alapelvüknek tekintették azt, hogy az olvasó az ország egész területén, a közkönyvtárak útján a lehető legkönnyebben és leggyorsabban hozzájuthasson ahhoz a könyvhöz, amire szüksége van. Ennek megfelelően építették ki az ország könyvtári rendszerét. A könyvtárügy élére az Országos Könyvtárügyi Tanácsot állították, közvetlen felügyelet alá rendelték az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézetet, melynek „hatáskörébe került az egész ország tudományos és közművelődési könyvtárainak dologi és személyi ügyeinek az intézése". Az intézet egy könyvtárügyi és egy bibliográfiai főosztályra tagolódott. Pikier Blanka, aki a könyvkötési ügyek intézője is volt, a proletárdiktatúra idején a Corvináh&n megjelenő kurrens magyar könyvészetet gondozta. A Tanácsköztársaság idején kéthónapos könyvtárosképző tanfolyam indult. Célja az volt, „hogy a közművelődési könyvtárak kiépítendő nagyszabású hálózatának kezelésére megfelelő személyzetet képezzen ki". A tanfolyam, amely május 12-én kezdődött, és amelyet Dienes László nyitott meg, 21 előadó közül 10 a Szabó Ervin Könyvtár dolgozója volt. Pikier Blanka a katalogizálással ismertette meg a hallgatókat. Az elméleti kérdések tisztázása után, a gyakorlattal egybekötött tanításon a porosz és amerikai szabályoknak a mi viszonyaink közötti megfelelő alkalmazásáról beszélt.

51 A fennmaradt dokumentumok szerint Pikier Blanka buzgón tevékenykedett, rótta a várost, hogy a Szabó Ervinről elnevezett Fővárosi Könyvtár leendő fiókkönyvtárai számára helyiségeket szerezzen. A Tanácsköztársaság bukása után ezért készülhetett róla — augusztus 18-i kelettel — a következő jelentés: „Jelentem, hogy Pikier Blankát (36 éves hajadon, lakik: Ménesi út 19. I. em.), mert a Kommunista társadalom egyik harcos katonája volt, továbbá a kommunista elveknek több tanú szerint ma is hangos hirdetője, letartóztattuk."

52 A következő napon, 1919. évi augusztus hó 9-én Véber János detektív a következő feljelentést készítette: „1919. évi augusztus hó 9-én. Jelentem, hogy Pikier Blanka és Szigeti Gabriella ellen a puhatolást megejtettem, melynek során megállapítottam, hogy mind a két nő veszedelmes bolseviki.»•" „Ók mindenütt, amerre csak jártak, mindenkinek a bolseviki eszmét hirdették, híveket is igyekeztek gyűjteni. . ,"

53 Hittig Gyula detektív jelentése szerint Pikier Blanka „mérsékeltebb kommunista, a könyvtár alkalmazottjai nem akarnak nyilvánosan tanúskodni és bírósághoz és ügyészséghez ezért nem neveztetnek meg".

54 408