AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vékony Margit: Az első magyar könyvtáros nő, Pikler Blanka

Ha további közélet pályafutását vesszük figyelembe, akkor a szakítás politikai állásfoglalásának balratolódásával is magyarázható. Szabó Ervin hatására megismeri a szocialista tanokat. Útja a Galilei Kör felé vezet. A polgári jellegű szervezet már nem felel meg elveinek. PIKLER BLANKA MINT KÖNYVTÁROS Pikier Blanka könyvtárosi pályáját 1908. január 1-én kezdte meg a Thirring Gusztáv igazgatósága és Szabó Ervin gyakorlati vezetése alatti Fővárosi Könyvtárban. Szabó Ervin hónapokig harcolt a városnál azért, hogy a könyvtárosi állás „kellő könyvtári gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkező nővel is betölthető legyen", különösen, ha ,,... a nevezett Pikier Blanka nem csupán érettségi bizonyítvánnyal bír, hanem egyetemet is végzett", és „már hosszabb idő óta díjtalanul dolgozik a könyvtárban".

39 1908. július 1-én a Fővárosi Könyvtár tisztviselőjévé nevezték ki a kitűnően dolgozó Pikier Blankát, aki ezáltal az első státusszal rendelkező nagyar könyvtárosnő lett havi 90 korona fizetéssel. Pikier Blankát, aki „nem csupán középiskolát végzett, hanem bölcsészettudományi tanfolyamot is, és a bölcsészettudományi doktorátusra készül, tekintettel továbbá arra, hogy szakképzettsége és értelmisége folytán a könyvtár leghasználhatóbb alkalmazottjai közé tartozik, a hivatali kötelességeit ritka buzgalommal végzi, a IX. fizetési osztályba, 100 korona havi fizetéssel és 60 korona negyedévi lakáspénzzel előléptetni méltóztassék."

40 — írta Szabó Ervin, egyik beadványában. 1910-ben már havi 110 korona fizetést és 80 korona negyedévi lakáspénzt kapott a VIII. fizetési osztályba sorolt fiatal könyvtárosnő, aki ekkor már a Katalogizáló osztály vezetője volt. A Katalogizáló Osztály a Rendelőtől és az osztályozó tisztviselőktől kapott könyveket szétválogatás után (a másodpéldányokat és a folytatásos műveket nem kellett katalogizálni) az egyesített angol és amerikai szabályok szerint dolgozta fel, mely a porosz gyakorlatban használt substantum régens (általában az első nominativusban álló főnév) helyett a mechanikus rendszóválasztás módszerét alkalmazta. A nemzetközi formájú kartoncédulákra (12,5x7,5) 2 centiméterre a felső részéről vonalat húztak. A cédula bal felső sarkára a mű helyszámát, alája a könyv tizedes szakbeosztásának számát vezették rá. A szerző nevét, a vonal fölött tüntették fel, a mű címét és az impresszum adatait pedig a vonal alá írták.

41 A Katalogizáló Osztály gyűjtötte az akcesszió-cédulákat is, melyekből — 1907-től kezdve — folyamatosan állították össze a Fővárosi Könyvtár Értesítőjének az anyagát, s ebben szakcsoportosításban közölték az új' szerzemények jegyzékét is. Az Értesítő első korrektúráját mindig Pikier Blanka végezte. A Fővárosi Könyvtár 1914 márciusában költözött új otthonába, a Károlyi utcai épületbe. Ezzel kapcsolatosan belsőleg is teljesen iijjászervezték a könyvtárat. A régi, elavult dobozos katalógusrendszert kiselejtezték, a különböző irányú keresések megkönnyítésére különböző típusú cédulakatalógusokat készítettek: betűrendes és személyzeti katalógust, szakkatalógust és földrajzi kataló405