AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Két „elsüllyedt" irodalmi folyóirat

2. A GÁRDA* Egymás után bukkannak felszínre a két világháború közötti korszak haladó szellemű, rövid életű irodalmi lapjai. Ezek sorába tartozik az 1933 júliusában megjelent Gárda is. I. évfolyam 1. szám áll a fejlécen, alcíme „irodalmi és kritikai szemle", s a Művészet Barátok Clubja hivatalos lapja égisze alatt szerkesztették Bánáti Oszkár és Keleti Jenő. Az egész folyóirat mindössze tíz lapnyi, s e néhány oldalon mégis sűrítve őriz elsüllyedt értékeket. A borítólapon a munkásmozgalomból és a báloldali lapok illusztrátoraként jól ismert S. Szőnyi Lajos linómetszete látható, a szerzői névsorban pedig a korszak olyan jelentős képviselőivel találkozunk, mint Radnóti Miklós és Bálint György. E két kiemelkedő szerzőn túl a többi név is jelentős: Hárs László, Lóránth László, Moussong Piroska, Szőnyi Magda, Zelk Zoltán, s nem utolsósorban a folyóirat két szerkesztője. A névsor önmagában is tanúskodik a Gárda világnézeti hovatartozásáról, hasonlóképpen a Szemle rovat, melyben a következő könyvismertetésekkel találkozunk: Forgács Antal Fanyar idő, Keleti Jenő Csavargás közben, Szőnyi Magda Szobakonyhák, Lóránt László Tettének oka ismeretlen (ezzel a regényével a szerző 1931-ben elnyerte az Otthon-IrókHírlapírók Köre pályázatának első díját) és Moussong Piroska Félúton című művéről — valamennyi az egyik szerkesztő, Bánáti Oszkár tollából származik — (bi) szignóval. Méginkább aláhúzza megállapításunkat a Művészet Barátok Clubja Zene és Irodalmi Társaság itt szereplő rövid hirdetése, amelyből megtudjuk, hogy a társaság 1931-ben alakult tizenhárom taggal, s e szám a Gárda megjelenésének idején elérte a nyolcszázat. „Célja a társaságnak ebben a gazdasági zűrzavarban szigetet létesíteni, ahol a valódi irodalom és művészet még reuzálhat", s az aktív tagok közül megemlíthetjük Baló Elemért, Boross Elemért, Ascher Oszkárt. A lap egyetlen disszonáns hangját véletlenül éppen a folyóirat vezércikkét író Hangay Sándor — aki korban is, felfogásban is eltér a lap többi munkatársától — üti meg A „rongyos gárda" című cikkben, saját régi, gyenge versének idézésével és egy Kiss Józsefet illető rosszízű megjegyzéssel. De végül is a lapban szereplő új „rongyos gárdának", a fiataloknak kíván sikereket a harcban. Bánáti Oszkár Pityu című lírai novellával szerepel, Hárs László A világutazó címmel írt elbeszélést a lapba, Lóránt Lászlótól regényrészlet olvasható Az ember, aki elfelejtett élni ... címmel, Keleti Jenő lírai írást közöl Levelek az elefántcsonttoronyból címmel. Verssel szerepel Keleti Jenő, Moussong Piroska, Szőnyi Magda és Zelk Zoltán» Moussong Piroska versét idézzük: Otthon elfogyott a krumpli és a falvak után a nagy város uccáit rótta . . . Aztán megállt az úttesten emberek és sínek között. . . Két súlyos ökle a szemén és úgy sírt. . . * A Gárda, megjelenésének idején nem került be a nemzeti könyvtár gyűjteményébe, M. Pásztor József útján jutott hozzá Hírlaptárunk a folyóirat xerox-másolatához. 396