AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Uroševic Danilo: A könyvek, újságok, folyóiratok és olvasókörök fejlődése a magyarországi bunyevácoknál a XIX. század második felében

pontjának számított. Bajaszentistvánon Stjepan Grgic támogatásával Julka Ikotic nyomdájából a Vila első száma november 10-én került ki. Tartalma csupán annyiban változott, hogy most még harcosabban szállt síkra népe érdekeiért. Volt azonban mégis egy lényeges különbség: az új Vilát irodalmi, szerb-horvát nyelven írták. Emiatt a szerkesztőket számos bírálat érte, többek között Antunovic részéről is. Modrosió azonban tudta, hogy a bunyevácok csak a szerbekkel, horvátokkal és a többi délszlávval együtt tudják elérni nemzeti és kulturális fejlődésüket, s ezért energikusan védelmére kelt a Vila új nyelvi irányzatának.

20 A Vila reneszánsza nem volt hosszú életű. A hatóságok szüntelenül akadályokat gördítettek Modrosió és a Vila többi munkatársa elé, állandó nyomást gyakoroltak rájuk, de a lap előfizetőinek a száma is egyre csökkent. így hát végül is 1876 augusztusában kénytelenek voltak a Vilát beszüntetni. AZ ELSŐ OLVASÓEGYLETEK MEGALAKULÁSA A bunyevác lapok megindítására tett kísérletekkel egyidőben megindultak a bunyevác egyletek létrehozására irányuló akciók is. A magyar, horvát és szerb kulturális fejlődés példája azt mutatta, hogy a kulturális célokat az iskolák mellett legjobban a különféle művelődési egyleteken keresztül lehet megvalósítani. Maga Antunovic is sokat tevékenykedett társadalmi téren, mielőtt a bunyevác újjászületés mozgalmát megindította. Kalocsán az ő nevéhez fűződik a takarékpénztár és a jótékony célú nőegylet megalakítása. Egyike volt a kalocsai olvasókör megalapítóinak is, amelynek maga is jelentékeny összeget adományozott könyvek vásárlására.

21 Lapja megindítása után cikkeiben munkatársaival együtt szüntelenül buzdította a bunyevácokat, hogy vegyenek példát a műveltebb nemzetekről s kövessék ezeket. Konkréten is rámutatott arra, hogyan kell ezt tenniük: rendezzenek előadásokat és táncmulatságokat, ahogyan ezt a kalocsai magyar olvasókör teszi, s fordítsák a jövedelmet újabb olvasókörök és egyletek létrehozására. Felhívta a tanítókat és a papokat, hogy állandóan képezzék önmagukat, mert csak így tudnak majd népük műveltségéhez hozzájárulni, amihez arra is feltétlenül szükség van, hogy a népnek minden megyében és minden településen legyenek művelődési egyletei és jól berendezett olvasókörei. Ez az állandó és buzgó propaganda, valamint az olvasókörök és egyéb művelődési egyletek általános fellendülése a Kiegyezés után azt eredményezte, hogy a 70-es évek elején megszülettek az első bunyevác egyletek is. Az eddig ismert adatok szerint az első ilyen egylet Antunovic munkássága színhelyének a közelében, a Kalocsától alig néhány kilométer távolságra fekvő Bátyán jött létre. Az ottani bunyevácok 1872 októberi keltezéssel küldték be kérvényüket a Belügyminisztériumba a jövendő egylet alapszabály-tervezetével együtt. Az engedélyt ugyanazon év november 17-én meg is kapták, s a bátyai olvasókör megkezdhette munkáját. Első elnöke Lehótzki Imre volt.

22 A következő évben már a Kalocsa, Baja, Bácsalmás és Szabadka környékén levő bunyevác falvak legtöbbjében működtek az olvasókörök. 1873-ban alakult meg a katymári olvasókör, Evgenije Navratié elnökségével,

23 továbbá a garai és a mélykúti,

24 valamint a csávolyi olvasókör. 1874-ben Vaskúton,

25 Felsőszentivánon és Dusnokon

26 alakult bunyevác olvasókör. Szabadka és Baja kivételével a következő évben a bunyevác olvasókörök szinte gombamódra szaporodtak,. 377