AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Indali György: Kölcsönkönyvtárak és olvasókörök hazánkban az abszolutizmus idején

jelent két röpiratával, az önbírálattal és a Polgárosodással. Boross Mihály írása Mi a teendőnk October 20. után már az októberi diploma után jelent meg. Szintén 1860-ban látott napvilágot Fényes Eleknek, a reformkor egykori nagy statisztikusának könyve Magyar elem ellenesei. Az 186l-es országgyűlés alatt sokak szeme előtt mint közeli lehetőség lebegett a független Magyarország feltámadásának reménysége. Ez az érzés sugallhatta Ivánka Imre tervezetét a leendő Magyarország szervezetéről. Megvan Kemény Zsigmond híres röpirata, Még egy szó a forradalom után. 1858-ban jelent meg Kubinyi Lajos könyve: Vezéreszmék jobblétünk előmozdítására. Néhány 1860-ban megjelent névtelen mű címe híven kifejezi az év lázas hangulatát: Magyar nemzet szebb jövője. Mik jelenleg a teendőink? A Megyei alkotmányos mozgalmak 1860. oct. 20-tól—1861. ápr. 2-ig, mint a nemzetgyűlés megnyitása napjáig című könyv, mely 1861-ben látott napvilágot, tulajdonképpen a történelmi munkák szakcsoportjába tartozik (az alcíme is ez: Adatok történelmünkhez), azonban a tárgyalt kor annyira közelmúltnak számított, hogy egyet kell értenünk ezzel a csoportosítással. Valószínűleg az sem véletlen, hogy Bécsi Emil 1848-ban megjelent műve, Magyarország közjoga a mint 1848-ig s 1848-ban fennállott szintén itt van felsorolva. Hasonló a helyzet egyéb, ugyancsak 1861-ben megjelent történelmi tárgyú munkákkal, mint amilyen pl. Szilágyi Ferenc műve az erdélyi unióról vagy Teleki Lászlóé az orosz intervencióról. Az sem véletlen, hogy Toldy Ferenc éppen 1861ben adta ki a magyar birodalom alaptörvényeit. Török Jánosnak, a kor jelentős, termékeny publicistájának, Széchenyi néhány műve sajtó alá rendezőjének (aki Világos után több évi börtönt szenvedett) összegyűjtött publicisztikai dolgozatai még az előző időszakban, 1858-ban jelentek meg. A könyveken kívül a legtöbb helyen szép számmal találunk újságokat és folyóiratokat is. Ez alól mindössze a kékesi könyvtár kivétel. A kor legjelentősebb napilapja a Pesti Napló, a passzív rezisztencia legfőbb orgánuma, amelynek szerkesztői avatott mesterei voltak a sorok közti politizálásnak, két helyen található meg: Kolozsvárt és Kékesvidéken. A kor legmerészebb hangú élclapja Tóth Kálmán Bolond Miskája — melynek merészségéért a szerkesztő 1862-ben egyhavi fogsággal és a lap három hónapra való betiltásával lakolt, s amely ennek megfelelő népszerűségnek és olvasottságnak örvendett — három könyvtárban is fellelhető. Brassóban ugyan csak az egyik albuma van meg (nincs feltüntetve, melyik évből), de Fogarason már megvan az 1861-es évfolyam (tehát éppen az az év, mikor viszonylag a legszabadabb hangot használhatta). A kolozsvári könyvtár, mely állományával a sajtó terén is kiemelkedik a többi közül (belőlük is annyi van, hogy külön szakcsoportot alkotnak), 1861 és 64 között teljes sorozattal rendelkezik ebből a lapból. A másik népszerű élclap a hasonló szellemű, Jókai szerkesztette Üstökös, szintén három helyen fordul elő. Kolozsvárt 1864-ig megvan a teljes sorozat, Brassóban 1863-ig, Fogarason az 1859—1861 közti évfolyamok találhatók. A kor legolvasottabb hetilapjából, a félig irodalmi, félig ismeretterjesztő jellegű Vasárnapi Újságból a teljes sorozattal rendelkező Kolozsváron kívül csak Kékesvidéken van meg az 1865-ös évfolyam második fele. Érdekes, hogy Arany János magas színvonalú irodalmi folyóirataiból milyen sok példányt találunk. A Szépirodalmi Figyelő Kolozsváron kívül Brassóban és Selmecen található, a Koszorú pedig négy katalógusban is Szerepel (Kolozsvár, Brassó, Fogaras, Kékesvidék). Fogarason és Selmecen találkozunk Csengery Antalnak (aki 1845 és 1848 között a Pesti Hírlap szerkesztője volt) Budapesti Szemléjével. A szabad356