AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Indali György: Kölcsönkönyvtárak és olvasókörök hazánkban az abszolutizmus idején

Lászlónak valamelyik műve mindegyik könyvtárban szerepel (a többségnél mind a kettőtől találunk írást), s a legtöbb helyen megvan nagy összefoglaló munkáik valamelyike. Kivétel nélkül minden könyvtárban megtalálható a kor igen termékeny történetírójának, az erdélyi Kőváry Lászlónak több műve. Talán ebben annak is szerepe van, hogy az olvasókörök túlnyomórészt erdélyiek voltak. Erdély történetéről írt többkötetes műve egy olvasókör kivételével mindenütt megtalálható. Különösen érdemes figyelmünkre Száz történelmi rege című műve,, mely Erdély mondavilágát dolgozza fel, s komoly hatással volt a XIX. századi magyar szépirodalomra. Megtalálható a magyar történelem régi forrásai közül is több: Anonymus, Kézai Simon krónikája, Rogerius mester Siralmas Éneke Szabó Károly fordításában és kiadásában, Bethlen Miklós gróf, valamint Kemény János erdélyi fejedelem önéletírása Szalay László kiadásában. Cserei Mihály: Históriája,, Rákóczi emlékiratai Ráih Károly fordításában szintén fellelhetők három helyen. Három könyvtárban szerepel Virág Benedektől a Magyar Századok. A kolozsvári könyvtárban, amelyik méreteivel óriásként kimagaslik a többi közül, s ahol a történelmi munkák külön szakcsoportot alkotnak, még számos más művet is találunk. Feltétlenül meg kell említeni közülük Budai Ézsaiás: Magyarország polgári históriájára való lexikonéit, Salamon Ferenc Magyarország a török hódítás korában, Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon, Thaly Kálmán: Történetikalászok 1603—1711 című műveket. Megvan több, a Tudományos Akadémia kiadásában megjelent forráskiadvány is, mint pl. az Árpádkori új okmánytár, Londoni magyar okmánytár vagy a Hatvani Mihály álnevet viselő Horváth Mihály által összeállított Brüsszeli okmánytár. A forradalom és szabadságharc közelmúltnak számító időszakával is foglalkozik néhány munka, annyival is inkább, mert átmenetileg szabadabban lehetett írni erről az időről, mint azelőtt. A kölcsönkönyvtárakhoz hasonlóan a legsűrűbben előforduló könyv e témakörben Asbóth Lajos emlékiratai, mely az egy Brassó kivételével mindenütt feltalálható. Két könyvtár (Brassó és Selmec) kivételével mindenütt megvan Kemény Gábor munkája: Nagyenyednek és vidékének veszedelme 1848—49-ben. Az egy Selmec kivételével mindenütt fellelhető Kővári László műve: Erdély története 1848—49. Selmec és Fogaras kivételével mindenütt megvan Kővári másik könyve is: Okmánytár az 1848—49-ki erdélyi eseményekhez. Három könyvtárban (Kolozsvár, Kékes, Kékesvidék) találhatók meg Szilágyi Sándor egyes művei: A magyar forradalom férfiai, A magyar forradalom története 1848—49-ben, A magyar forradalom napjai július elseje után. Selmecen és Kolozsvárt megtaláljuk Kmety Györgynek, a szabadságharc emigrációban élő hős tábornokának Görgey emlékirataival polemizáló művét. Majdnem mindenütt fellelhető a reformkori politikai irodalom néhány terméke is. Leginkább Széchenyi könyveivel találkozunk. Selmec kivételével mindenütt van egy vagy több műve, de különösen Kolozsvár és Fogaras bővelkedik írásaiban. Kolozsvárt megvan a három legfőbb mű a Hitel, a Világ és a Stádium, Fogarason a Világ és a Stádium. A leggyakoribb Széchenyi mű könyvtárainkban a Hunnia — ez az 1835-ben írott, kéziratban maradt műve, melyet Török János adott ki — és a Széchenyi István gróf: Politikai oskolája. Saját műveiből összeállítva című könyve. A Kelet népe ugyan csupán Kolozsvárt van meg, de fellelhető itt-ott a Kelet Népével polemizáló röpiratirodalom néhány példánya Záborszky: A Pesti Hírlap elleni gyanúsítások, Eötvös József: Kelet népe és a Pesti Hírlap, Kelet népe felnyitotta szemét egy nyugatinak, Kelet népe és nyugat népe. 354