AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Indali György: Kölcsönkönyvtárak és olvasókörök hazánkban az abszolutizmus idején

nyában is tükröződik, hogyan teljesítették ezek az intézmények a feladatot, mit a kor eléjük tűzött. A szatmári könyvtár kivételével a könyvek jegyzékét mindenütt megelőzik a kölcsönzési szabályok, melyek sokban egyeznek. A könyvtárba beiratkozok kötelesek voltak „óvpénzt" (cautiót) letenni, melyet kilépésükkör visszakaptak. A könyvtár használatáért havonta előfizetési díjat kellett fizetni (Szombathelyen lehetséges volt negyed-, fél- és egész évi előfizetés is), mely arányos volt a kölcsönözni szokott könyvek számával. Talán a magyar nyelvű könyvkiadás ez időben való szám szerint kisebb termelékenysége az oka annak, hogy mindegyik könyvtár német nyelvű könyveket tartalmaz többségében. Az arány Szombathelyen volt a legrosszabb: 988 német nyelvű kötettel 124 magyar nyelvű áll szemben, az állomány 11,1 százaléka. Miskolcon már jobb a helyzet: 1661 kötetből 383 db, azaz 23,1% magyar nyelvű. Ungváron az 1633 kötetes állományból már 449 kötet, azaz 27,5% íródott nyelvünkön. Szatmáron egyenesen megfordul a helyzet: a könyvek 50,2%-a magyar nyelvű (254 kötet az 506-ból). Az idegen nyelvű anyag gazdag és változatos. A német írók közül mindenütt jelentős számú mű képviseli Schillert, de majdnem mindegyikben megtalálható Goethe, Hauff és Lessing is. Érdekes módon azonban nem ezek adják meg a gyűjtemények igazi arculatát, hanem az angolból és franciából németre fordított könyvek. Az angol írók közül, Szatmár kivételével, hol a katalógusban csak két Walter Scottot találunk, csaknem kivétel nélkül megtaláljuk Scotton dívül Dickensi (álneve Boz alatt), Bulwer, Cooper, Shakespeare, Beecher Stowe (a Tamás bátya kunyhója), Thackeray és Washington Irving műveit. A francia írók közül idősb Dumas és Sue szerepelnek legtöbb kötettel (kivétel megint csak Szatmár, ahol Sue-tol csak egy könyv található). Derekasan képviselve van azonban Balzac, Victor Hugo, George Sand és Seribe is. Ezen felül Ungváron található nyolc La Fontaine és Miskolcon tizennégy Lamartine mű is. A miskolci könyvtárban található csekély számú eredeti nyelvű angol (47 kötet) és francia (140 kötet) könyv is. Az angol nyelvűek közül Dickens (Boz), Buhver, Byron, Cooper, Disraeli, Walter Scott és Shakespeare érdemelnek említést a francia nyelvűek közül pedig Balzac, Beaumarchais, Chateaubriand, Dumas, Victor Hugo, Lamartine, Moliére, Racine, Rousseau, George Sand, Sue és Voltaire. A magyar nyelvű könyvek között viszonylag kevés az idegenből fordított művek száma. Miskolcon a 225 magyar nyelvű műnek csupán 23,1%-a (52 db) fordítás. Ungváron majdnem teljesen azonos a helyzet: 23,7% (69 db a 291-ből). Megint Szatmáron a legjobb az arány, a magyar nyelvű könyveknek csupán 14,8%-a (28 mű a 189-ből) idegen szerző műve. Ennek oka valószínűleg jelentős részben a magyar nyelvű fordítások kis számában keresendő. Majdnem mindegyik könyvtárban található mű Balzactól, Bulwertől, Coopertől, Victor Hugótól, Shakespeare-től, Georg Sand-tól és Sue-től. Most pedig vizsgáljuk meg a számunkra legérdekesebb kérdést, mi volt hozzáférhető ezekben a nehéz időkben a kölcsönkönyvtárak olvasói számára a magyar irodalom alkotásaiból. A prózaírók közül Jósika Miklós van a legtöbb művel képviselve. Szombathelyen 12 mű, Miskolcon 20, Ungváron 26, de még Lehotzky is szükségesnek látta Szatmáron, hogy könyvtára megnyitása után a valószínűleg már meglevő Jósika-művekhez, még pótlólag hét újabb könyvét beszerezze. Walter Scott hű magyar követőjének művei majdnem mind a hősi 348