AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara és a könyvek

az ilyen késedelmek nem ritkák, mert be kellett várni, amíg a kifizetéshez szükséges összeg befolyik. Noha Istvánffy nem volt gazdagnak mondható, egzisztenciális kérdést mint birtokos nemesnek a fizetés halasztódása nem jelentett számára, így állott elő a hosszú késedelem. Ebben az esetben tehát nem mondhatjuk, hogy Istvánffy történetírói érdemeiért bármit is kapott volna a Kamarától,, illetve a Kamarán keresztül az uralkodótól: csak azt kapta, amiért mint tisztviselő, amúgyis megdolgozott. Némileg más Zsámboky János esete. Zsámboky az „udvari történetíró" címét nyerte el, munkásságáért rendszeres fizetés kapott.

5 Mint császári udvari történetíró fizetését az udvar pénzügyi alapjából, a császári Udvari Kamarától kapta. Az Udvari Kamara azonban — akár Zsámboky magyar származása miatt, akár azért, hogy saját anyagi terhein könnyítsen — nem habozott, hogy a vele szemben nem közjogi, de tényleges függőségben levő Magyar Kamarával fizettesse meg Zsámboky illetményeit.

6 A történetíró halála után is hátralékos fizetését a magyar kamara bevételeiből fizették meg az örökösöknek (1588).

7 Időrendben a következő irodalomtörténeti nagy név viselője, akinek a Kamarával dolga volt, Káldy Györgyé. Káldy a Szent Biblia kiadására, mely 1626-ban jelent meg Bécsben

8 „a kidolgozás és nyomtatás költségeire" 1624. november 13-i kelttel 100 forintot kapott,

9 viszonylag nem nagy összeget, annyit, mint amennyi ebben az időben egy kamarai írnok évi fizetése volt. De közismert,, hogy Káldy magyar nyelvű Biblia-kiadásához Pázmány Péter, a katolikus papság, sok világi ember, sőt Bethlen Gábor is hozzájárult,. így tehát a Magyar Kamarának csak a költségek egy részét kellett fedeznie. Nemcsak a pozsonyi Magyar Kamara költségvetésében találunk ebben azidőben könyvkiadással kapcsolatos költségvetési tételeket. 1620. július 8-án Festh János kassai nyomdász „valamely könyv nyomtatására" az erdélyi fejedelem költségére 8 forintot kap a Magyar Kamarától laza függési viszonyban levő

: Szepesi Kamara pénztárából.

10 Ugyanő már március 18-án „a mostani pozsonyi

1 országgyűlés határozatainak kinyomtatásáért"

11 50 forintot kapott, augusztus^ 18-án pedig Dávid zsoltárainak nyomtatásáért, ugyancsak a fejedelem költségére, 26 forintot.

12 A breznóbányai születésű Berger Illés királyi történetíró életrajza ismeretes. Berger kamarai tisztviselő volt. 1622-ben egy, a fiskusra szállott házat kapott Szakolczán a Kamara révén, 1634-ben megkapta a helybeli harmincadosi állást is: ezt a hivatalt tíz éven át töltötte be, nem sokkal halála előtt vált meg tőle.. Berger Illés csaknem mindig Perger-ként szerepel a kamara irataiban,. Szinnyei azonban, a művein használt névforma szerint mint Bergert vette fel a magyar írók lexikonába. Berger alias Pergerrel először 1604-ben találkozunk a Kamara irataiban: ekkor 100 forint évi fizetést rendel számára az uralkodó.

13, 1609-ben már mint udvari papot és királyi történetírót említik.

14 1615-ben a morvaországi magyar királyi harmincadvámcédula-gyűjtő (schedarum Mora vicarum perceptor) állását kérte, de ezt a nem túl sok munkával járó állást nem kapta meg, hanem ehelyett 100 forint gráfiaiéban, kegydíjban részesült.

15 1623ban újra fizetést folyósítanak számára évnegyedes részletekben úgy, mint a hivatalnokoknak,

16 majd mint „Poéta Laureatus"-nak és „Historicus"-nak gondoskodnak fizetéséről 1624-ben.

17 1630-ban Perger mint „Historicus Hungaricus"kapja a fizetését.

18 1637-ben nevezi ki az uralkodó október 14-i kelttel a Bogády János halálával megürült szakolcai harmincadosi állásra azzal a feltétellel,, hogy 306