AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Dán Róbert: A szombatos kalendárium

szombatos kalendárium és ideológia forráskérdéseit tisztázhatná megnyugtatóan, de fényt deríthetne XVII. századi művelődésünk több más, ma még ismeretlen összetevőjére is. Jegyzetek 1. Kohn Sámuel: A szombatosok ... Bp. 1889. 140—156. Kohn szerint Bogáthi „korának a keresztények között egyik legkiválóbb hebraistája volt". Használta Dávid Kimchi, Ibn Ezra, Salamon Jichaki (Rási) magyarázatait és mondanivalójukat beépítette verseibe. A magyar irodalom története. I. Bp. 1964. 509. 1. A rabbinikus források felhasználását illetően latin közvetítést feltételez, amit legújabb kutatásaink tételesen is igazoltak. 2. Kohn i. m. 83. 1. m. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. V. Bp. 1879. 401. 1. 3. Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája. (1556— 1840). Bp. 1963. 42. no. 33. 4. Az MTA számára készült 1855 évszámot viselő kéziratos másolat 391. lapján. MTA Kézirattár Ms. 856. 5. Calendarium Historicum conscriptum a Paulo Ebero Kitthingensi. Witbergae Anno MDLXIII. Paul Eber a wittenbergi egyetem héber professzora 1557-től, feltehetően Méliuszt is tanította. Kluge, O.: Die hebr. Schprachwissenschaft in Deutschi. Zeitschr. f.d. Gesch. d. Juden in Deutschi. vol. V. 1932. 107—108. 1. 6. Tractatus Ros Hásáná. 2a. 7. Eber, Paul i. m. 37—41, 42—47. 1. 8. Eber, Paul i. m. 127. 1. 9. Bogáthi munkájának tartja Schiller István: Bogáthi Fazekas Miklós élete és vallásos tárgyú költészete. Bp. 1915. 43. 1. A magyar irodalom története. I. Bp. 1964. 508. 1. szerint ez a feltételezés alaptalan. Vö. RMNy 386. 10. Pokoly József: Bogáthi Fazekas Miklós naptári följegyzései. = Ker. Magvető. XXXVII. 1902. 262—266. 1. Kanyaró Ferenc: Fölvilágosító észrevételek Bogáthi családi eredetű följegyzéseihez, uo. 266—270. 1. m. Schiller István i. m. 4. 1. Bogáthi szerzőségét további filológiai vizsgálódásaink is valószínűsítik. 11. MTAK Mikrofilmtár A 321/11. Az első és hátsó előzéklapokon Laurentius Dalmaky héber bejegyzései. Dalmaky 1643-ban, Bázelban Emmanuel di Porto héber kéziratát latinra fordította. = Revue Etudes Juives. V. 1913. 255. 1. Jacobus naplószerű bejegyzéseiről Pirnát, Antal: Die Ideologie der siebenbürger Antitrinitarier. ... Bp. 1962. 199. 1. Pirnát Antal: Oerendi János és Eőssi András. Itk. 1970. 680 — 684. 1. 12. Tört. Tár. 1881. 630. 1. Kohn Sámuel i. m. 83, 184. 1. 13. Kohn Sámuel i. m. 83. 1. „. . . hihetőleg valamely török zsidó, aki által héber könyveit szokta vásároltatni ..." 14. Rivkind, J.: Luách Kusto bilti nodá misnát 1610 ál eszrim sáná. Alim. vol. II. 1935. 16— 20.1. 15. Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig. Szerk. Kocziány László. Bukarest, 1968. 102. 1. 16. Borsos Tamás i. m. 131. 1. 17. Tört. Tár. 1881. 622. 1. Radvánsky Béla: Udvartartás és számadáskönyvek. I. Bethlen Gábor fejedelem udvartartása. Bp., 1888. 117. 1. Borsos Tamás i. m. 162. 1. 1. m. I. Rákóczi György és a porta. Szerk. Beké Antal — Barabás Samu. Bp. 1888. 116., 219., 308., 385., 520. stb. lapokon. Bíró Vencel: Erdély követei a portán. Cluj, 1921. 109. 1. szolgának tartja. 18. Magyar Zsidó Oklevéltár. II. 1937. 66—67. 1. Borsos Tamási, m. 118, 219, 278. 1. 19. Magyar Zsidó Oklevéltár. VIII. Szerk. Scheiber Sándor és Grünvald Fülöp. Bp., 1965. 259. no. 319. 1623. VI. 18. Bethlen kiváltságlevele ,,exelentissimi Abrahami Sarsa medicione doctoris Judaei Constantinapolitani ..." 1623. július 2-án átutazik Kolozsváron. Uo. X. Szerk. Scheiber Sándor. Bp. 1967. 153. no. 133. Borsos már 1619. február 17-én hírt ad Péchinek írt levelében egy nagy tudományú zsidó hispanus doktorról, aki Gratianusszal Moldvába készül menni, de „kévánkozik Erdélybe . . . itidem, hogy data occasione visitandi gratia Erdélybe bémegyen onnat.". Ábrahám doktor 1619. május 28-án valóban Moldvában tartózkodott, mert ezen a napon írt neki levelet Borsos Konstanti302