AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Dán Róbert: A szombatos kalendárium

Bogáthi Fazekas vagy Jacobus, esetleg mindkettőjük közvetítésével juthatott el Eőssi, illetve követői körébe. Az 1610-es évek végére a héber nyelvet jól ismerő, rabbinikus műveltséggel rendelkező Péchi Simon már nem elégedett meg a közvetett ismeretekkel. Úgy, mint más esetekben, ebben a vonatkozásban is, az eredeti héber szöveget akarta felhasználni. Közelebbi lehetőség nem lévén, 1620. március 4-én Bethlen Gábor konstantinápolyi követéhez, Borsos Tamáshoz fordul kérésével: „Egy zsidó kalendárium nélkül se hagyjon Kgd. mentül hamarább maga jöveteli előtt juttassa kezembe ..." és következő megjegyzése szerint „Józsefnek az vásárlásiért két aranyat küldtem . . . azelőtt valami vásárlásimra tudom gondja volt".

12 Kohn Sámuel, aki a fenti adatot közölte, már feltételezte, hogy Péchi korábban is a nevezett József útján szerezte be héber könyveit.

13 Talán az sem kizárt, hogy József hívta fel a figyelmét az első nagyobb héber kalendárium megjelenésére Konstantinápolyban. Ti. 1610 körül a város szefárd gyülekezete számára részletes, húsz évre szóló naptár látott napvilágot, amely tárgyalta a holdállásokat, a zsinagógiai év eseményeit, a vonatkozó imarendet és ünnepi szokásokat.

14 A könyvbeszerző zsidó Józsefről, Bethlen, illetve Péchi más konstantinápolyi török-zsidó kapcsolatairól, Borsos Tamásnak újabban kiadott naplója és levelezése nyújt további információkat. 1618. augusztus 10-e után és 14-e előtt, pontos dátum bejegyzés nélkül, Borsos azt jegyzi fel, hogy egy vitás kéneső manipulációban szerepet kapott a zsidó József.

15 Egy másik kéneső szállítmány ügyében nézeteltérése volt Józseffel és szeptember 7-én azt írja Bethlennek „ím küldtem Nagyságodnak egy zsidó levelet, ez zsidó József factiója azki ilyen .. ."

16 Ezek és más utalások arra engednek következtetni, hogy József az erdélyi kéneső szállítmányok értékesítője volt Konstantinápolyban. Neve többször felmerül de, az erdélyiekhez fűződő kapcsolata még tisztázatlan.

17 Borsos naplója két zsidó orvosról is beszámol, egyikük, Jakab doktor, ígéretet tett, hogy eljön Erdélybe, de visszalépett.

18 Ábrahám doktor viszont már Konstantinápolyban szolgálatokat tett Erdélynek és 1623-ban a hazai források is beszélnek róla. Mégpedig a Bethlen által a zsidók számára kiadott kiváltságlevél említi.

19 Arról viszont nem tájékoztat Borsos, hogy eleget tett-e Péchi kérésének a zsidó kalendárium tárgyában. így igen valószínűnek látszik, hogy az 1621-ben Bethlen által börtönbe zárt Péchi, csak kiszabadulása után, kb. 1624 tavaszán jutott hozzá zsidó kalendáriumhoz. Minden bizonnyal az Ábrahám doktor által Bethlentől kierőszakolt kiváltságlevél hatására Erdélybe vándorolt szefárd zsidóktól. Péchinek három és fél éves fogsága, valamint az időközben használt másodlagos források félreérthető szövegezése bizonytalanságot okozott a szombatos kalendárium szerkezetében. A korábban már helyesen megállapított hónapsorrend és az egyes hónapok latin megfelelői, valamint az ettől eltérő újév és évszámlálás módszere összekeveredtek. Még Kissolymoson is, a szombatos felekezet egyik centrumában, nem lévén autentikus héber forrás, Urmösi Mihály 1620. szept. 4-én megkezdett kódexe, melyet Máthéfi János számára írt, zavaros a fenti kérdéseket illetően.

20 Ma már kideríthetetlen, hogy a másolók tévedései vagy esetleg hiányos szóhagyomány eredménye-e az említett kódex 31 — 32. lapján a Calendarium Perpetuum című összeállítás. Itt Ürmösi kísérletet tesz az újhold kihirdetésének és szabályainak megállapítására, majd hónaptáblázatot közöl. Meghatározza, hogy mikor egy, ill. két nap az „újság innepe" és táblázatában „Sidoul, Deákul, Magyarul".a következő sorrendet állítja fel: 1. Tisri, Januarius, 299