AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - V. Windisch Éva: Szabadpolcos történettudományi kézikönyvtár szerkesztésének néhány kérdésér?l - Über einige Fragen der Zusammenstellung einer Freihandbibliothek für Geschichtswissenschaft

könyvtermésnek is helyet csináló — selejtezéssel oldandó meg, az alábbiakban ezt a mennyiségi problémát elhanyagoltuk. 2. Hermann Tiemann: Neue Lesesaalaufgaben in den wissenschaftlichen Universalbibliotheken. = Zeitschr. für Bibliothekswesen und Bibliographie, 1956. 171 —186.1. 3. Walter Bauhuis: Für und wider Freihandsysteme. = Zeitschr. für Bibliothekswesen und Bibliographie, 1961. 114—126. 1. 4. A statisztikai munkálatok jelentőségéről a történettudomány számára 1.: Léderer Emma: Bevezetés a történettudományba. Bp. 1961. (Főiskolai jegyzet.) 78—82. 1. 5. Léderer, i. m. 40—42.1. 6. Léderer „átmeneti forrásnak" nevezi őket, minthogy átmenetet alkotnak a források két hagyományos csoportja között. ,,Ezek a források mindenütt akkor jönnek létre — írja róluk —, amikor a társadalmi és gazdasági élet bonyolultabbá válásával, a tudomány és technika előrehaladásával, a politikai életben a pártszempontok egyre élesebbé válásával számolhatunk, tehát a feudalizmus bomló szakaszában, hogy azután a kapitalizmusban jelentőségük egyre inkább fokozódjék." (65.) Léderer a törvényszövegeket, a sajtót, a röpiratokat és a statisztikai munkákat tekinti átmeneti forrásnak. Jelen összeállításban a források körének ennél tágabb megvonására törekedtünk. 7. Léderer, i. m. 82.1. 8. Ezek esetleges beemelése a kézikönyvtárba a felállítás előtt, a meglevő anyag mennyiségének tekintetbevételével majd mérlegelendő. Egyébként az Országos Széchényi Könyvtár teljes egyetemes történeti segédkönyvanyagát esetleg majd külön olvasótermi katalógusban lehet feltárni. 9. Joachim Stoltzenburg: Bibliothekssystem und systematische Aufstellung. = Zeitschr. für Bibliothekswesen und Bibliographie, 1967. 298 — 315. 1. 10. A szakrendi vázlatot a tanulmány függelékeként teljes egészében szerettük volna közölni, erre azonban helyszűke miatt itt nem nyílott mód. 11. Jelen szakrend második változat. Az először elkészített szakrend számos vonatkozásban, főleg a helytörténeti anyag körülhatárolása terén nem látszott kielégítőnek. A mostani szakrend szerint a helytörténeti szakban csak a szorosan vett helytörténeti anyag foglal helyet; mindaz, ami a magyar történelem más területein nyerhetett megfelelő besorolást, oda került át. Über einige Fragen der Zusammenstellung einer Freihandbibliothek für Geschichtswissenschaft É. V. WENDISCH Im Interesse einer möglichst tiefgehenden Lösung der Aufgaben, die sich aus dem nationalen Charakter der Széchényi-Nationalbibliothek in ihrem neuen Gebäude ergeben, werden dort frei zugängliche Handbibliotheken den Forschern der Literatur- und Geschichtswissenschaft zur Verfügung stehen. Die Studie faßt die allgemeingültigen Erfahrungen zusammen, die während des Aufbaus der cca. 16.000-bändigen geschichtswissenschaftlichen Handbibliothek gemacht wurden: 1. Sie stellt die verschiedenen Arten der Bibliotheksbestände vor, die eine umfangreichere Handbibliothek für Geschichtswissenschaft umfassen muß; 2. schildert das Fachsystem, das eine günstige Benutzung der zusammengestellten Dokumente zu sichern scheint. 1. Die Studie schildert an erster Stelle die Schwierigkeiten, mit denen die Arbeit verbunden war. Aiißer den praktischen Schwierigkeiten dieser bahnbrechenden Arbeit mußte man die Dokumentarten den Begebenheiten gemäß abgrenzen. Die Handbibliothek gliedert sich auf Material für die ungarische Geschichte und für die Universalgeschichte (die letztere ist von ca. 2000 Einheiten repräsentiert). Von den drei Typen der Dokumente (Nachschlagewerk, Quelle, Bearbeitung) nahm die Bibliothek ein jedes für wissenschaftliche Zwecke geschriebene Nachschlagewerk (Bibliographien, Verzeichnisse, Kataloge, historische Lexika, biographische Sammlungen) und eine jede solche, für praktische Zwecke zusammengestellte 293