AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - V. Windisch Éva: Szabadpolcos történettudományi kézikönyvtár szerkesztésének néhány kérdésér?l

kozó irodalom (Közép- és Kelet-Európa, a Balkán, a szlávság általában, a KözelKelet; utóbbi alcsoportjai: a zsidóság, az arabok, az Izlám). Az a körülmény, hogy valamely mű — akár magyar szerzőtől, akár fordításban — magyar nyelven jelent meg, nem teszi indokolttá kézikönyvtári szerepeltetését, ha a mű egyébként nem felel meg a felsorolt kritériumoknak. 24 Az egyetemes történeti kutatásokat támogató régészeti irodalom természetszerűleg csak kis mértékben kaphat helyet: csak a legjelentősebb kézikönyvek formájában. Be kell kerülniök azonban a segédtudományok legfőbb nem magyar kézikönyveinek, minthogy ezeket módszertani jelentőségük a magyar történész számára is nélkülözhetetlenné teszi. Ugyancsak a magyar történettudomány szempontjából tekintett közvetlen fontosságuk indokolja az egyetemes historiográfia főbb alkotásainak begyűjtését. A kézikönyvtár könyvanyagát a folyóiratok sorozata egészíti ki; ezek nélkül a kutató nem dolgozhatna zavartalanul, hiszen minden tárgykör előzményeinek jelentős százalékát a folyóiratokban megjelent tanulmányok és kisebb közlemények alkotják. Ugyanakkor a férőhely-szempontok is tekintetbe veendők, hiszen minden folyóirat monográfiák tömegét szorítja ki a kézikönyvtárból. Mégsem mondhatunk le arról, hogy valamennyi magyar történeti szakfolyóirat teljes egészében helyet kapjon a kézikönyvtárban, s a nem speciálisan történeti folyóiratok közül is azok, amelyek számottevő történeti anyagot tartalmaznak (Erdélyi Múzeum, Budapesti Szemle, Soproni Szemle, Vasi Szemle). A folyóiratok, részben a történettudomány és irodalomtudomány folyóirataiban szükségszerűen a másik tudományszakot is érdeklő közleményekre, részben a nem tiszta profilú orgánumokra való tekintettel, az irodalomtudományi olvasóterem folyóirataival közösen nyernek elhelyezést. Jelentősebben befolyásolják a férőhelyszempontok a külföld történeti folyóiratainak kihelyezését. Itt már valóban a legnagyobb takarékosság indokolt, számolva azzal, hogy a magyar történelem kutatóinak egyetemes történeti folyóiratigényei elsősorban a raktárból nyernek majd kielégítést. Mindenesetre helyet kell kapniok a vezető európai történeti folyóiratoknak — főleg azoknak, melyek nem egy-egy állam történetével, hanem egész Európa, ill. valamennyi világrész történetével foglalkoznak. (Annales, Historische Zeitschrift, Historical abstracts, International Review of Social History, Novaja i Novejsaja Isztorija, Past and Present, Revue Historique, Slavic Review, Voproszi Isztorii.) A kihelyezendő nem magyar folyóiratok második típusa a szomszédos államok fő történeti szakfolyóiratai — cikkanyaguk a magyar történelem szempontjából közvetlen jelentőséggel is rendelkezhetik. Végül, de nem utolsó sorban helyet kell kapniok a kézikönyvtárban a Közép-Európa történetével általában foglalkozó színvonalas orgánumoknak is; közvetlen hungarica-vonatkozásaik folytán ezek egy magyar történettudományi kézikönyvtár szerves részei. (Tl.: Jahrbücher für die Geschichte Osteuropas, Revue des Études Sud-Est-Européennes, Südostforschungen.) Mindez a legszűkebbre szorított keretek közt is 35 tétel; így megfontolandó, hogy a nem hungarica külföldi történeti folyóiratokat ne csak legfrissebb évfolyamaik képviseljék-e. 19 289