AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Gombocz István: A nemzetközi kiadványcsere gazdasági vonatkozásai. Előzetes jelentés

7. A KÖZPONT BEFOLYÁSOLJA VAGY KOORDINÁLJA A TÖBBI INTÉZMÉNY CSERÉJÉT? MILYEN MÓDSZEREKKEL? A) Altalános megjegyzések A koordinálás feladatköre (információs szolgálat, az országos szerzeményezési politikát támogató és a felesleges beszerzéseket kiküszöbölő koordinálás) különösen sok vitára adott okot az utóbbi években. Egyfelől vannak azok az országok, amelyek mindenfajta befolyást vagy koordinálást elutasítanak, másfelől viszont azok, amelyek talán túl sokat várnak ettől a csereközponti funkciótól. A kettő között középúton jár a Cserekézikönyv, de ezt az utat választotta a budapesti cserekonferencia éppúgy, mint a két UNESCO egyezmény. Tegyük még hozzá, hogy B. Kanevsky

9 és W. Slahczynsky cikkeiben, melyek az UNESCO könyvtári folyóiratában jelentek meg, megismétlődik az a követelmény, hogy az egyszerű postahivatalszerű csereközpontokból igazi és hatékony központokat kell szervezni, tájékoztató, koordináló és ösztönző hatáskörrel. B) Válaszok „Ném"-mel válaszoltak: Deutsche Staatsbibliothek; Deutsche Forschungsgemeinschaft: Staatsbibl. Preuss. Kult. Bes., Berlin; Internat. Exch. Sérv., Helsinki; S.E.U., Párizs: Interlibr. Sérv., Tokió; Luxembourg; Service Norvégien, Oslo; Internat. Exch. Bureau, Hága; British Museum; Internat. Exch. Sérv., Prága. Egyéb válaszok: I.D.E.: A koordinálást az intézetektől kapott információk és az I.D.E. által vezetett nyilvántartás alapján végezzük. Ezt a koordinálást arra a gyűjtőköri rendszerre alapozzuk, amelyen a dán szerzeményezési politika felépül. Az I.D.E. természetesen figyelembe veszi ezt a gyűjtőköri megosztást akkor, amikor a csereanyagot szétosztja és amikor a decentralizált cserekapcsolatok létesítését kezdeményezi. S.E.I., Párizs: Segítséget adunk egyes könyvtáraknak abban, hogy francia könyvekkel viszonozhassák a külföldről kapott munkákat. Internat. Exch. Sérv., Varsó: Elvben ,,nem" a válasz, de a múltban már számos fontos kísérlet történt az országos szinten folyó koordinálásra: 1. kérdőívakciót bonyolítottunk le, 2. összehívtuk a kiadványcsere nemzeti konferenciáját (1963), 3. kiadványokat bocsátottunk ki, 4. tájékoztatószolgálatot láttunk el nemzeti és nemzetközi síkon. Állami Lenin Könyvtár, Moszkva: A központ a következő módokon végez koordináló tevékenységet: a) könyvtárak évente kongresszust tartanak; b) a csereforgalmi adatokat központilag gyűjtjük, c) módszertani tanácsokat adunk a könyvtárak részére, d) szabványosított formulákat dolgozunk ki a cseremunka céljaira. 8. VAN VALAMILYEN ORSZÁGOS JOGSZABÁLY A CSERÉRŐL? ,,Igen'"-nel válaszoltak: Staatsbibl. Preuss. Kult. Bes., Berlin és a Nemzetközi Csereszolgálat, Budapest. „Nem^-mel válaszoltak: majdnem az összes többi központ, kivéve néhányat (Koppenhága, S.E.I., S.E.U., Varsó, Moszkva), amelyek a központ alapító jogszabályát nevezték meg. Más központok hivatkoztak a Párizsi Egyezményekre. 9. FOGLALKOZIK A KÖZPONT AZ ORSZÁG INTÉZMÉNYEI ÁLTAL FOLYTATOTT CSERE ÉRTÉKÉNEK NYILVÁNTARTÁSÁVAL? Bár a központokhoz intézett utóbbi öt kérdés közül ez volt az egyetlen, amelyik a gazdasági oldalt közvetlenül érintette, a válaszok majdnem kivétel nélkül nemlegesek voltak, és így hasznos útbaigazítást alig adtak. Persze világos, hogy az országos csere áttekintése 253