AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez. Az Országos Széchényi Könyvtárban levő, bibliográfiailag még le nem írt régi magyar nyomtatványok. (6. közlemény.)

100. [Lőcse 1650 után.] CISIO. | Az az: \ AZ ASTRONOMIA TUDÓ- | Hiányának, róvid értelemmel | való le-irála. | A' TSILLAGOKNAK, PLANÉTÁK- | [n]ak és Egbéli Jeleknek, &c. Kulőmb kulőmb ter- \ [meszeteknek folyásáról, az embereknek négy fele Com- | plexiojáról, terméízetiról, és tulajdonságiról, mindenik j Holnapban mitsoda rendtartásai az ember éllyen, mind \ ételben ec [!] italban, mind az aluvásban, főrő- \ désben, tisztulásban és ér \ vágásban. \ AZ HIRES NEVES KIRÁLY HEGY | JÁNOS írásából Magyar nyelvre fordíttatott, és Tok | helyeken meg augeáltatott. | [Fametszet három emberalakkal, amely a H

lb lapon is szerepel, illusztráció gyanánt.] 8°, A

8 — [K

8 L

4 (?)] = [84 ?] lev. (Hiányzik elül egy levél, mégpedig valószínűleg az előcímlap, és egyéb hiányosságok mellett a kötet vége is csonka: a K

6-tól az utolsó előtti levélig nincs meg, az xitolsó viszont megvan, amely feltehetőleg az L

4 levél.) A leírt munka a régi idők egyik legelterjedtebb népkönyvének ismeretlen kiadása. A könyvecske szerzője a címlap szerint Királyhegy János, vagyis Johannes Regiomontanus, akinek a nevét magyarra fordítva közölték az olvasókkal. A néhány évig Mátyás királyunk vendégszeretetét is élvező híres német asztronómus mintegy kétszáz évvel korábban valóban írt népszerű csillagászati kézikönyvet, asztrológiai célra felhasználható naptár-táblázatokkal, de ez a munka nem az ő műve, csupán az ő naptára nyomán Németországban kialakult népkönyvtípusnak egyik késői magyar változata. Regiomontanus nevét csupán nagyobb hitel elérése céljából, reklámként nyomtatták a címlapra. (V. ö. Weger Imre: Regiomontanus és a népnaptárak. Bp. 1937.) A kezünkben levő kiadás nagyon hasonlít ahhoz a Cisióhoz, amelyet Szabó Károly az egykori Erdélyi Múzeum címlap nélküli csonka példánya alapján írt le (RMK I. 1612.) és amelynek teljes leírását Ráth György közölte saját példánya alapján, amely jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának tulajdonát képezi (Magy. Könyvszle. 1880. 299. 1., Sztripszky I. 1997/a.). Ráth ismertetéséből tudjuk, hogy az említett kiadás 1650-ben, Brewer Lőrinc lőcsei nyomdájában jelent meg. Ebből a kiadásból egyébként az Országos Széchényi Könyvtárnak is van egy csonka példánya (RMK I. 834/b.). A most leírásra kerülő kiadás egész kiállításában annyira hasonlít az 1650. évihez, hogy annak ugyanabból a nyomdábólvaló származásához kétség nem férhet. A metszetek, a kiemelő antikva és a kurzív betűtípusok mind egyezést mutatnak, csupán az antikva szövegtípus tér el feltűnően a másikétól. Ez a szövegtípus azonban szintén lőcsei: Lippay János Calendarium oeconomicum perpetuum c, 1674-ben megjelent munkája ugyanezzel készült (RMK I. 1167.). A megjelenés idejét kutatva, tovább vizsgáltuk a két Cisiót. A metszetek lenyomatait összevetve megfigyeltük, hogy az érvágás szabályait feltüntető ábra képe (G

n

t, lap) év nélküli kiadásunkban néhány helyen repedéseket mutat, míg a másikban nyoma sincsen repedésnek. Ebből joggal következtethetjük, hogy ez a kiadás későbbi, mint az 1650-es. Ugyanezek a repedések megtalálhatók egyébként a lőcsei Cisión&k abban a kiadásában is, amelyet Szabó Károly RMK I. 1590. tételszám alatt írt le és amely — összbenyomását tekintve — a most leírásra kerülőnél is későbbinek látszik. A ,,kézi compastom" ábrája (I

4

b lap) is nyújt némi segítséget a kiadások sorrendjének megállapításában. Ezen az ábrán a fametszet mellé nyomtatott és az égtájakat jelölő feliratok közül a kelet megjelölése az 1650-es Cisióhan ,,Nap témát:". A szövegben helyesen említett ,,Nap-támadat"-ot az ábrán kissé sután rövidítették. Ezért helyesbítésnek érezzük a most leírt példányban levő „Nap támad:" alakot, amely, mint rövidítés, megállja a helyét. így ez az ábra is későbbinek tűnik az 1650-es kiadásban levőnél. Cmo«król tehát megállapíthatjuk, hogy mindenesetre 1650 után nyomtatták, és mivel nagyon hasonlít az az 1650. évi kiadáshoz, valószínűleg nem nagyon sokkal később, vagyis a XVII. század harmadik negyedében látott napvilágot. (Jelzete: RMK I. ]590/d.) 219