AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Borsa Gedeon: Legújabban előkerült XVI. századi magyarországi, illetve magyar nyelvű nyomtatványok

IV A nagyszebeni állami levéltárba került az erdélyi szász evangélikus egyház (Landeskirche) könyvtára. Itt sikerült — Dankanits Ádám (Marosvásárhely) szíves útmutatára alapján — egy eddig ismeretlen XVI. századi bártfai nyomtatványra akadni. A kötet Laurentius Ludovicusrmk. Compendium etymologiae et symtaxis című munkáját tartalmazza, amelyhez Valentin Friedland alias Trotzenéorf Gnorismata regularum in syntaxi c. függeléke csatlakozik. A nyolcadrét alakú kiadvány A—N jelű íveken 104 levelet tartalmaz és azt a címlap tanúsága szerint 1597-ben Jakob Klöss (Kies) nyomtatta Bártfán. A kis kötet latin nyelvtankönyv. Ludovicus a görlitzi iskola rektora volt, aki e művet saját iskolájának tanulói részére írta. Az egyes részek keltezése: 1572. február L, 1567. február 1. és 1576 októbere. Ebből kiviláglik, hogy egy már korábban kialakult és bevált tankönyv későbbi kiadásáról van szó. Trotzendorf (1490—1556) a sziléziai Goldberg (ma Zlatoryja) iskoláját vezette hosszú éveken át, amelyet magyarországi tanítványok is látogattak.

9 Feltehető, hogy ennek a tankönyvnek bártfai megjelentetése is erre a kapcsolatra vezethető vissza. A fentiekben elsőnek leírt és korábban ismeretlen kiadásnak kapcsán felmerül az igény Az életnek kútfeje című műnek a XVI. században megjelent többi magyar nyelvű kiadásának datalására, ill. megjelenési helyének tisztázására. Szabó Károly az 1589. évi debreceni kiadás (RMK I. 225) mellett ismertetett egy másikat is (RMK I. 330), amelynek címlap nélküli unikumát ő az előbbinél újabbnak gondolta. Horváth Ignác ezzel szemben annál jóval korábbinak tartotta.

1,0 Az említett unikumot, amelyet a debreceni református kollégium könyvtára őriz, szerinte együtt nyomtatták az Evangéliumok és epistoláknsbk azzal a kiadásával (RMK I. 329), amelynek betűi Szabó szerint megegyeznek az 1562-ben Debrecenben nyomtatott Melius-íéle munkával, Az Arany Tamás tévelygéseiről. Ezt az idő- és helymeghatározást Kelecsényi Ákos is valószínűnek látta.

11 Ezzel szemben a gondosabb vizsgálat alapján a következőket lehet megállapítani. Az Evangéliumok és epistolák említett kiadását nem együtt nyomtatták, hanem csak egybekötve maradt fenn Az életnek kútfeje e pontosabb meghatározást igénylő kiadásával. A két unikumban található betűtípus azonban, amint erre már Nagy Barna felfigyelt,

12 nem azonos Az Arany Tamás tévelygéseiről című műben találhatókkal. Sőt ebben a két egybekötött műben (Evangéliumok és epistolák, ill. Az életnek kútfeje) előforduló betűtípusok is eltérnek egymástól, de mindkét betűtípus megtalálható Komlós András debreceni műhelyében 1574ben nyomtatott egyik kiadványában (RMK I. 102). Tehát mindkét unikum, így Az életnek kútfeje megjelentetése is erre az időtájra helyezhető. Horváth Ignác a pozsonyi ferencesek könyvtárából ismertette Az életnek kútfeje egy korábbi kiadását.

13 Ezt ő tipográfiai és helyesírási érvek alapján a XVI. század utolsó évtizedében — talán Debrecenben — készült nyomtatványnak tartotta. A címlappal, de kolofon nélkül fennmaradt pozsonyi unikum megjelenési helyének és idejének megállapítása igen bonyolultnak bizonyult. A protestáns jellegű kiadvány nyomdai kiállítása a XVI. század hetvenes-nyolcvanas éveire utalt, de a számításba jövő hazai műhelyek közül betűtípusaiban, bár több u» 211