AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

I. Az OSZK 1968-1969-ben - Az Országos Széchényi Könyvtár 1968—1969. évi működése

Akadémia támogatásával. Az előbbi a Magyarországi könyvészet hasonmás kiadása c. sorozat, a Sztripszky-kötettől 1920-ig bezárólag (Sztripszky-Dézsi: Pótlások és igazítások 1472-1711, valamint az 1712-1860, 1860-1885, 1886-1900, 1901-1910 és 1911-1920. ciklusok 18 darabban.; Az 1712 - 1860-as ciklus pótkötete kéziratban elkészült és most van sajtó alatt. A másik, a Régi magyar­országi nyomtatványok c. kiadvány első kötete (1600-ig) jelenleg nyomás alatt van. A tervezett reformok kétirányúak. Egyrészt az anyaggyűjtés, főleg a szelek­ció munkáinak javítására keresünk korszerűbb módszereket a könyvtárközi együttműködés keretében, másrészt a gépesítés lehetőségeit kutatjuk. A Magyar Folyóiratok Repertóriuma reformjáról készített tervezetet (lényege: a kiadvány ágazatokra bontása és megosztott szerkesztése) a könyvtár vezetői tanácsa elfogadta, gyakorlati előkészítésére 1970-ben kerül sor. A gépesítés a számítógép előnyeinek a bibliográfiai rendezés és szerkesztés céljaira történő hasznosítását célozza. A másik kínálkozó terület a lelőhelyjegy­zékek gépi előállítása. Mindkettő messzemenően befolyásolja a könyvtár egész feldolgozó munkáját, annál is inkább, mert a számítógépbe bevitt anyag cédulák, kötetkatalógusok és bibliográfiák létrehozására egyaránt alkalmas. 1969 folyamán elsősorban e kérdés elméleti tanulmányozása, a külföldi tapasz­talatok számbavétele és feldolgozása, a megoldásra alkalmas számítógépes rend­szerek elemzése és a gépi program kidolgozása állott előtérben. Konkréten: tudo­mányos szerződést kötöttünk a József Attila Tudományegyetem Kibernetikai Laboratóriumával, ennek keretében folyik a kísérleti próbaszámok megvalósí­tása. Elkészítettük az idevonatkozó legfontosabb külföldi irodalom kiértékelését és szemináriumot szerveztünk a számítógépekkel kapcsolatos alapvető ismeretek, valamint a külföldi nemzeti könyvtárak idevágó tapasztalatainak elsajátíttatá­sára. Kiadványaink felsorolását a 8. táblázat tartalmazza. Műemlékkönyvtárak Mindhárom műemlékkönyvtárunknál a feladatok súlypontja átépítésükkel, felújításukkal kapcsolatos munkákra esett. Ebből következőn látogatóforgalmuk 1969-től lényegében megszűnt. (Keszthelyen 1969-től, Gyöngyösön és Zircen 1968­ban is szünetelt.) A gyöngyösi műemlékkönyvtárunkat az áttelepítési és átren­dezési munkák befejeztével 1969. augusztus 15-én újból megnyitottuk. A keszthelyi Helikon Könyvtár látogatóforgalma 1968-ban az addig elért csúcsot is túlhaladta (125 628 személy). Ebben az évben rendezték a könyvtár 1530 darabból álló, a Tanácsköztársaság és a két világháború közötti időre eső, helyi jellegű plakát- és röplapgyűjteményét. 1969-ben (a könyvtár zárása után) a helyi szervek kívánságára több kiállítás megrendezésében vettek részt (Szendrey Júlia-kiállítás Űjmajorban, Tanácsköztárasági kiállítás, majd keszthelyi zene­történeti kiállítás a Balaton Múzeumban). Miután a Festetics-kastély könyvtári szárnyának felújítási munkálatait már 1968 nyarán megkezdték, a könyvtárat 1969. január 20-tól be kellett zárnunk és gyűjteményi anyagát (ideértve a teremkönyvtárat is) az építkezés idejére más helyiségekben úgy helyezték el, hogy megóvása, de hozzáférhetősége is biztosítva legyen. Tekintettel arra, hogy az átépítés tartama alatt a szolgálat kizárólag. 18

Next

/
Thumbnails
Contents