AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Az Illésházy-könyvtár. Fejezet az Országos Széchényi Könyvtár állománytörténetéből

Irodalmi mű, vagyis tulajdonképpeni kézirat csak igen kis számban fordul elő. Felemlíthetők Zrínyi Miklós Ne bántsd a magyart c. munkájának, Bél Mátyás, valamint a könyvtáradományozó Illésházy Istvánnak és atyjának némely jegyzetei. Megjegyzendő, hogy ennek a jobbára irat-jellegű anyagnak nagy része ma már nincs az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában; 1927-ben az ún. Múzeumi levéltárral együtt átkerült az Országos Levéltárba.

129 8. A dubnici könyvtár harmadik különgyűjteményét (G-L, G-II. jelzet alatt) a térképek alkották.

130 Ez a csoport számra nézve valamivel nagyobb volt az előzőknél, amennyiben 112 magyar és magyar vonatkozású, valamint 96 külföldi tételt foglalt magában. Belső értékre nézve is jelentősnek mondható. A magyar anyag (mappae seu chartáé geographicae regnum Hungáriáé, eiusque provincias olim, aut nostra aetate quaqua ratione concernentes)

131 meglehetősen sokrétű: különböző gyakorlati célok szolgálatában készült áttekintő vagy részletlapok. a) Az egész országot s részben a szomszédos országokat is ábrázoló térképek közül a legrégibb, a J. C. Miller-féle I. József korából (1709-ből) való. Továbbiak: J. Homann, J. Bruggen (1737), Schrämhl (1790), valamint Korabinszky, Krieger Sámuel és Lotter neve alatt regisztrált lapok; a sort Lipszky 1806. és 1810. évi mappája zárja le. b) Hat, többnyire II. József korabeli térkép szemlélteti a Balkán-félsziget országainak hely szí nraj zát. c) Egy-egy külön lap van Szlavóniáról (Homann 1725), Erdélyről (Schrämhl 1789) és a Temesi Bánságról (Johann Christian Winkler, ill. Griseloni 1776). d) A török birodalom elleni hadjáratok céljára szolgált, Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát stb. ábrázoló térképek is előfordulnak, mégpedig 1716/17-ből, illetőleg 1788-ból; egész kis sorozatot alkotnak a belgrádi erődítményekről készült felvételek. e) Számosak a megyei térképek. Több felvétel van (1762—1795) Trencsén megyéről, kettő Liptóról, egy-egy Turócról, Árváról, Nyitráról, Pozsonyról, Zólyomról, Barsról, Hontról, Szepesről, Sárosról — másrészt Sopron, Mosón, Zala, Vas, Fejér és Pest-Pilis-Solt megyéről — nyilván azokról a területekről, ahol az Illésházy-családnak valaha birtokai voltak. f) Megemlíthető néhány (8 db) vízrajzi térkép: a Vág folyásáról, a Dunáról, az Ecsedi-lápról. g) Vannak különleges uradalmi térképek is: a hradeci, az érdi és a morvaországi brumovi dominiumról. Mindezeken kívül még egyéb különféle rendeltetésű felvételekről is említést lehetne tenni, de minthogy nem leltárt adunk, hanem csak tájékoztatót, ezektől el kell tekintenünk.

132 A külföldi anyag a magyar állammal semmiféle közjogi kapcsolatban nem állt idegen országokra és földrészekre vonatkozik (mappae sive chartáé geographicae orbis partium, et aliarum ditionum ezterarum, quae ad coronam regni Hungáriáé non pertinent) P

z Ez a gyűjteményrész is majdnem teljes egészében XVIIL századi; korábbi darabok nem fordulnak elő benne, XIX. századiak is csak gyéren. Tárgyuk szerint javarészben a Habsburg-birodalom országait illetik; az osztrák tartományokat, Cseh- és Morvaországot, Sziléziát, a toscanai, pármai, milánói és mantuai hercegséget, Németalföldet, Lengyelországot, Bajorországot 82