AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Az Illésházy-könyvtár. Fejezet az Országos Széchényi Könyvtár állománytörténetéből
kapcsolatos kiszélesülése, a hagyományos jurisprudentia kereteit jog- és államtudománnyá tágította ki. A politika alapjává a természetjogi fogalmazást nyert új közjog lett, támpilléreiként pedig kialakult a statisztika mint államismerettan és a stúdium politico-camerale vagyis a kezdeti közgazdaság- és pénzügytan. 54 A dubnici anyagban ezt a fejlődést egyebek között Joachim Georg Daries, 55 Justi, Sonnenfels 5 ® és Gottfried AchenwaüF munkái jelzik. Hozzájuk csatlakozik a napóleoni korszak fináncpolitikai és egyéb kérdéseit tárgyaló gazdag publicisztikai irodalom. Híven és részletekbe menően tükröződik könyvtárunk anyagában a magyar rendi jogfejlődés is. Olyan szaktudományi apparátus van itt együtt, amely gazdagságában és sokoldalúságával párját ritkíthatta az országvezető családok könyvtáraiban is. Megvannak mindenekelőtt a Corpus Juris Hungarici legfontosabb kiadásai: a Mossóczi—Telegdi-íéle 1584. évi első, és a Szentiványi-íéle 1696. évi edíciótól kezdve egészen a XVIII. századi hivatalos nagyszombati kiadásokig. Talán még gazdagabb a Tripartitum-soroz&t, amely szintén a XVI. századból (1545, 1561, 1581) indul és a XVIII. század végéig (1775) tart. Érdekes tény, hogy az erdélyi nagy törvénygyűjtemények, az Aprobatae Constitutiones és a Compilatae Constitutiones is (1677, 1779) megtalálhatók a gyűjteményben. 58 Hosszú sora mutatható ki a tételes jogkörébe vágó XVII—XVIII. századi tudós munkáknak is: itt van herceg Eszterházy Pál Praecognita Jurisa, Kitonich János per joga, Kászoni János peres eljárása, Szegedi János Tirociniuma a Hármashönyvhöz, Huszti István Jurisprudentia practicája, Prüeszky Pál magánjogi Opusculuma, Keresztury József normagyűjteménye, Kovachich Márton György tárnoki jogi kódexe, Cziráky Antal Mózesnek Or do históriáé Juris Civilis Hungaricije s még számos más kézikönyv jellegű munka. Külön nagy csoportot alkotnak az egyes országgyűlések iratsorozatai (acta, diaria, articuli) nyomtatásban és kéziratban a XVII. század elejétől a XIX. század elejéig. Ugyanitt figyelemreméltók bizonyos országos érdekű köziratok (békeszerződések és kiadatlan országgyűlési bizottsági munkálatok). Kortörténeti fontosságúak az abszolutizmus részéről a magyar rendi alkotmány ellen indított irodalmi harc termékei: Kollár Ferenc Ádám és Benczúr József jogtörténeti értekezései. — Végül függelékben becses darabjai találhatók a XVIII. század végén még jogtörténeti segédtudományok gyanánt tekintett diplomatikai, heraldikai, szfragisztikai, numizmatikai és statisztikai kiadványoknak: Kovachich Márton György, Palma Ferenc Károly, Pray György, Horváth Mihály, Schwartner Márton, Szirmay Antal és Fejér György úttörő jellegű munkáinak. 59 Mindezek alapján úgy tűnik: újabb meggyőző bizonyítékot szereztünk a dubnici könyvtár tudományos értékéről, a hazai könyvgyűjtés történetében betöltött jelentős szerepéről, s tovább erősödött a könyvtár XVII. századi eredetére vonatkozó feltevésünk is. 3. Az orvosi gyűjtemény 60 vizsgálata ismét új vonásokkal gazdagítja a könyvtárról alkotott eddigi képünket. A korrendi megoszlás (mintegy 70%-os XVIII. századi, 5%-os XVI. századi, 10%-os XVII. századi és 15%-os XIX. századi hányaddal) az eddig tapasztalt arányoktól nem sokban tér el. A nyomdahelyek is hasonló helyzetet mutatnak az előzőkhöz: túlnyomó többségben ismét a birodalmi nyomdák szerepelnek, majd a monarchiabeliek következnek (kb. 10%-os magyarországi részesedéssel), végül igen csekély számban nyugati (francia, svájci) tipográfiák. Újszerű a nyelvi tagozódás, amennyiben nem a latin, hanem a német nyelvű kiadványok vezetnek 69
