AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Az Illésházy-könyvtár. Fejezet az Országos Széchényi Könyvtár állománytörténetéből
éléből tehát nem sok látható, csak annyi, hogy jogász volt: a büntetőjog magasrangú gyakorlati szakembere, s egyben talán haladó gondolkodású elméleti jurista is, akit kortársai a reformtörvények előkészítésére kiváltképpen alkalmasnak találtak. Cselekvő, önálló élete 1766-ban kezdődött, tehát egy emberöltőre terjedt. Ezt azért fontos tudnunk, mert Magyarországon éppen ezekben az évtizedekben zajlott le az a nagyarányú társadalmi-szellemi mozgalom, amit felvilágosodás néven emleget a tudomány. Illésházy Jánosról, mint könyvgyűjtőről fel kell tehát tételeznünk, hogy elsőrangú szerepe lehetett a dubnici könyvtár jogi szakcsoportjának létrejöttében. A fiúnak, Illésházy Istvánnak műveltsége, szellemi érdeklődése részletesebben tisztázható. Hiteles alapot nyújt ehhez az az emlékbeszéd, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia 1840. évi közgyűlésén gróf Dessewffy József mondott el érdemes barátjáról. 43 Megtudjuk ebből, hogy tanulmányait 1771-ben a jezsuiták nagyszombati intézetében kezdte, de két év múlva, a rend feloszlatása után már felvilágosult szellemű tanárok keze alatt tanult tovább. A filozófiai tanfolyamot még Nagyszombatban fejezte be; de már Budán avatták artium-doktorrá 1778ban. E fakultáson együtt tanult nemzedékének olyan jeleseivel, mint Hórányi Elek, Koppi Károly, Kovachich Márton György, Martinovics Ignác, Mittelpacher Lajos, Schaffrath Lipót és Schönwisner István. 44 (Velük, mint szabadkőműves eszmetársakkal valószínűleg a későbbi évtizedekben is kapcsolatot tartott.) Tanulmányai a filozófiával nem értek véget. 1777-től a Budára áthelyezett egyetem jogi karán tanult 1779-ig; majd az egri líceumban hallgatott egyházi és hazai jogot 1781-ig. 45 Jogi stúdiumainak emlékét kinyomtatott tézisei őrzik. 46 Illésházy tehát sokoldalú és alapos képzettséget szerzett, de azért mégsem szegődött a születőben levő magyar tudományosság munkásai közé. Társadalmi származása, rangja politikai pályára kötelezte. Közéleti működése azonban nem akadályozta meg abban, hogy a tudománynak, irodalomnak lelkes kedvelője legyen. Széles körű (magyar, szlovák, latin, német, francia, olasz) nyelvtudása lehetővé tette, hogy behatóan megismerhesse korának merész kulturális törekvéseit és nagy élményeket nyújtó eredményeit. Könyvgyűjtő szenvedélyét a szoros családi tradíción túl bizonyára nagymértékben erősítették azok a benyomások, amelyeket anyai nagybátyjainak Batthyány József hercegprímásnak pozsonyi, és a janzenista hírben álló Eszterházy Károly püspöknek „modern" egri bibliotékájában szerzett. Hosszú élete, mely a felvilágosodás és a romantika korszakát szélesen átívelte, bő alkalmat nyújtott neki a dubnici könyvtár nagyarányú kifejlesztésére. Az apjától átvett gyűjtemény (kb. 2000 mű) alig egyharmad része volt annak, amit 1835-ben a Széchényi Országos Könyvtárnak ajándékozott. 1. Láttuk: a dubnici könyvtár első fő szakcsoportját jelentékeny százalékarányban a hagyományos teológiai osztály alkotja. 47 Ezen nincs mit csodálkoznunk, hiszen Illésházy János még a jezsuita-barokk kor neveltje volt; nyilvánvaló tehát hogy műveltsége, ha a felvilágosodás évtizedeiben ekletikussá vált is, feltétlenül a kései skolasztika eszmekörében gyökerezett. Sőt Illésházy István sem lehetett teljes híjával a hittudományi érdeklődésnek — a maga korának felfogása szerint. Éppen erre irányul a szakcsoport elemző vizsgálata, illetőleg ezen túl általában az idevágó anyag kultúrtörténeti jelentőségének feltárása. Az analitikai eljárásnak fontos mozzanata némely formai vonatkozásoknak (a könyvanyag időbeli és földrajzi provenienciájának) tisztázása. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy e részben csupán egynéhány megközelítő pontosságú számadat66