AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Az Illésházy-könyvtár. Fejezet az Országos Széchényi Könyvtár állománytörténetéből

utasította a Nemzeti Múzeum igazgatóhelyettesét, Haliczky Antalt is: készüljön fel a dubnici könyvtár átvételére és Pestre hozatalára.

19 Egy hónappal később (augusztus 9-én) pedig Haliczky előterjesztésére felszólította Horvát Istvánt, a Széchényi Országos Könyvtár őrét, hogy utazzon Dubnicra és bonyolítsa le az átvétel ügyét. Egyben rendeletet küldött Trencsén megye alispánjának, hogy a szállításhoz szükséges szekereket biztosítsa a múzeumi küldöttnek.

20 Illésházy neve és híre Horvát István előtt sem volt ismeretlen. A századelej i hazai tudós- és író világ fel egészen Kazinczyig tisztelte, nagyrabecsülte a grófot, mint a magyar nyelvmozgalom támogatóját, mint kultúrembert, bibliofilt, és mecénást.

21 Tudták róla, hogy hatalmas összeggel járult hozzá a Ludoviceum alapításához, adakozott a Nemzeti Múzeum pénzalapjára,

22 s hogy kulturális érdemei elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban igazgató tanácsának tagjává választotta.

23 Egy alkalommal (1829-ben) akció indult Horvát István tudományos munkásságának Illésházy részéről leendő támogatására is. A pesti magyar nemes ifjúság, nyilván Horvát egyetemi tanítványai igen figyelemre méltó hosszú feliratot intéztek Trencsén urához és kérték, hogy tegye lehetővé Horvát újabb őstörténeti munkájának, mint a nemzeti lélek ébresztésére kiváltképp alkalmas műnek közzétételét.

24 Hogy mi eredménye lett e felhívásnak, nem tudjuk, de bizcnyos, hogy Horvát emlékezetében maradandó nyomot hagyott és most, hat év múltán feszült kíváncsisággal és nagy tudományos várakozással indult el Dubnic felé. A könyvtár átadása-átvétele — tudomásunk szerint — szeptember hónapban zajlott le.

25 Horvát István és famulusa a gyűjteményt ládákba csomagolva hozták Pestre, s beszállították a Széchényi Országos Könyvtár Országúti otthonába. Az idevágó hivatalos jelentés sajnos nem maradt fenn, s így közelebbi értesülésünk nincs arról, hogyan értékelte Horvát a nádor előtt ezt a minden előzetes jel szerint nagyszerű új szerzeményt, illetőleg milyen javaslatot tett további kezelésére nézve. Különös, hogy a sajtó nem sietett hírt adni a Széchényi Országos Könyvtár rendkívüli gyarapodásáról, pedig ez több nagy történelmi jelentőségű kódexkincset is tartalmazott. Nincs kizárva, hogy a magyar literátus világ csak 1836 májusában a hosszú országgyűlés közzétett cikkelyeiből (38. te. 1. §.) értesült Illésházy ajándékáról.

26 A Széchényi Országos Könyvtár diszkrét magatartásának minden valószínűség szerint az volt az oka, hogy az akkori Múzeum-épületben, amelyet 1814—1817 között Batthyány József hercegprímás nyaralójából alakítottak át kultúrintézetté, — húsz év múltán a könyvtári helyiségek annyira megteltek, hogy nem volt lehetőség az Illésházy-gyűjtemény felállítására. A dubnici könyvek kicsomagolatlanul álltak az intézet tornácán, várva a jobb jövőt, az új Múzeum. felépülését.

27 A Pollack Mihály-féle Múzeum-palota építkezése 1837 nyarán kezdődött. A gyűjteményeknek helyükön kellett volna maradniok az új épület elkészüléséig, mivel a régi villa a munkálatoknak nem állt útjában. Ámde az 1838. márciusi pesti nagy árvíz meghiúsította ezt az elgondolást. A Batthyány-villa annyira megrongálódott, hogy valamennyi gyűjteményt sürgősen ki kellett belőle költöztetni. József nádor rendeletére most már a Széchényi Országos Könyvtár egész anyagát becsomagolták s az Üllői úton kevéssel előbb elkészült Ludoviceum épületében helyezték el. Ide kerültek az Illésházy-könyvtár ládái is.

28 Csaknem egy évtized múlt el, amig az új Múzeum beköltözhető állapotba került. 1846 őszén és 1847 60