AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: A magyar emigráció irodalmi munkássága a két világháború között

érdekében végrehajtandó intézkedéseket, „amelyek biztosítják Magyarország szabadságát, függetlenségét, békéjét és felvirágzását." 1943-ban került kiadásra Révai András Olaszország fegyverletétele és a magyarországi helyzet című tanulmánya a Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesülete és a Londoni Magyar Klub kiadásában. Néhány szépirodalmi jellegű angliai magyar kiadványról is tudunk: Mikes György, Tábori Pál könyveiről, és a háború kitörése után Londonban elsőként magyar nyelvű szépirodalmi munkáról, Körmendi Ferenc Júniusi hétköznap című regényéről. A londoni magyar könyvkiadásról szólva meg kell említeni a Prager Verlagot. Práger Jenő a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg katonája volt, a bukás után Bécsbe emigrált, ahol az egyik könyvkiadó vállalatnál dolgozott. Később ő maga alapított kiadót s könyvei rövid idő alatt híressé váltak Bécs, Berlin, Párizs, London baloldali köreiben. 1934-ben Pozsonyban folytatta a szocialista művek magyar nyelvű kiadását, megindította Az Új Európa Könyvesháza sorozatot. 0 adta ki többek között Révész Béla S lehullunk az őszi avaron című művét is, melynek érdekessége, hogy az Ady-dokumentumokat külön tokban mellékelte a könyvhöz.

7 A Csehszlovákiában is hatalomra került fasizmus elől Londonba menekült, ott folytatta a haladószellemű könyvek kiadását. Az említett „ . . . hogy mi ne legyünk német gyarmat" kiadása is az ő nevéhez fűződik. Az angliai emigráció sajtótevékenységéről egyelőre kevés dokumentumot tudunk produkálni. Eddigi adataink tanúsága szerint csak a háborús években jelentek meg Londonban magyar nyelvű, illetve magyar vonatkozású periodikumok, a Londoni Magyar Klub Értesítője, a Szabad Magyar Szemle az 1942— 1943-as években, valamint a Károlyi Mihály szerkesztésében közreadott Hungarian Bulletin. E kevés angliai magyar vonatkozású kiadvány — könyv és jaeriodika — mintegy ötven százalékos arányban található meg az Országos Széchényi Könyvtár állományában. 1967-ben, xerox-másolatban került be gyűjteményünkbe közülük két önálló kiadvány. * A belgiumi magyar emigráció tevékenységéről még az előzőknél is kevesebb dokumentum áll pillanatnyilag rendelkezésünkre. Tudomásunk szerint Basch Anna Mária — ma a Partizánszövetség tagja — részt vett az illegális sajtómunkában. Egy önálló kiadványról tehető említés, Szántó Antal Magyar könyve 1934-ben jelent meg Brüsszelben; és egyetlen periodikus kiadványról, az 1941-ben indult Szabadság című illegális lapról, mely a franciaországi és belgiumi magyarok lapjaként jelent meg sokszorosított formában, éles antifasiszta profillal. Fő célkitűzése az ellenállási mozgalomhoz való csatlakozásra, a fasiszta megszállók elleni küzdelemre való lelkesítés volt. Hírlaptárunk két fotókópiát őriz ebből a ma már unikumnak számító lapból; A Belgiumi illegális sajtó Leltára egyetlen számot tüntet fel belőle. A svájci magyar emigrációval kapcsolatban m 'g ennél is kevesebb a nemzeti könyvtárban őrzött anyag. Egyetlen periodikát említhetünk, a Magyar Nemzet Függetlenségi Frontjának Közleményeit, mely Balabán Péter szerkesztésében jelent meg a háborús évek második felében, 1943—1944-ben. A lap munkájában — amint erre Balabán Péter majd negyedszázad után visszaemlékszik — főként 32 Évkönyv 497