AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: A magyar emigráció irodalmi munkássága a két világháború között

A párt sajtója mellett már 1923-tól kezdve létrejöttek más említésre méltó, antifasiszta, a korabeli Magyarország elmaradott társadalmi-politikai rendszerét, fertőzött ideológiája, antihumanista szellemét elítélő lapok. Ezek, bár többségük rövid életű volt, értékes kordokumentumok, mert összességükben teljesebbé, színesebbé teszik a franciaországi sajtóról alkotott képet. Néhány érdekesebbet említünk: Károlyi Mihály nevével jelent meg 1925-től a Köztársaság; 1932-ben néhány héten át Bölöni György szerkesztette a Párisi Hírlap-ot, mely 1932-ben indult és 1940 táján szűnt meg; 1930 és 1934 között jelent meg Löffler A. Pál „kultúrszemléje", a Horizont, mely elsőként közölte magyar nyelven Lenin Munkásosztály és irodalom című tanulmányát és Gorkij két írását, s munkatársi gárdájában Johannes Becher, Jean Richard Bloch, Ernst Glaeser szerepelnek többek között a magyar szerzők mellett; Károlyi Mihályné és Bölöni Györgyné indították 1937-ben A háború ellen küzdő, békét akaró magyar Nőkomité Nők a Jövőért című illusztrált lapját. 1939 tavaszán született meg a franciaországi magyar emigráció legjelentősebb irodalmi lapja, az egész emigrációs magyar sajtó egyik kiemelkedő orgánuma, az Üzenet. A folyóiratot a Párizsi Magyar írók Köre adta ki, Tamás Aladár szerkesztette, s 1939 augusztusáig összesen hat száma jelent meg. Magyarországra 100—120 példány érkezett minden számából, de olvasták .az Egyesült Államokban, Kanadában, Délamerikában is. 1939 szeptemberében a francia párt illegalitásba kényszerült — s 1940 júliusában a fran•cia párttal való megegyezés alapján megkezdődött a földalatti magyar mozgalom, majd az ellenállási magyar sajtó szervezése. Már ez •év vége felé adtak ki periodikákat, 1943 telén pedig létrejött az értelmiségi csoport Gereblyés László, Dobossy László •és Marsovszky Miklós részvételével, mely szin493