AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: A magyar emigráció irodalmi munkássága a két világháború között

Németországban 8500, Olaszországban 5000, Angliában 2000, az Egyesült Államokban 600 000. Általános vizsgálódásunkat először vázlatos statisztikai jellegű felméréssel kezdjük. A statisztikában túlnyomórészt a magyar nyelvű periodikák és a magyar szerzők tollából származó, ugyancsak magyar nyelvű önálló kiadványok szerepelnek. Nem vettük be a fordításokat (külföldi szerző műve emigráns magyar író fordításában; magyar szerző műve idegen nyelven)

4 továbbá a kisnyomtatványokat, mert ezek kevés kivételtől eltekintve, nem állnak rendelkezésünkre, s nem vettünk be gépiratos, kéziratos anyagot. Aránylag könnyűnek látszik az emigráns periodika anyag statisztikai felmérése, ugyanis rendelkezésünkre áll az Országos Széchényi Könyvtár Hírlap-Remota naplója, melybe 1929-től 1944-ig vezették be a zárt anyagként nyilvántartott periodikákat. Ebben a naplóban 462 címet találunk, közülük 180 magyar, a többi idegen nyelvű. Ez azonban nem jelenti, hogy ennyi lenne tárgyalt korszakunkban az emigráns magyar lapok száma, a címek ugyanis többször ismétlődnek, egyazon lap egy-egy számát illetve más és más évfolyamait különböző forrásokból, különböző időszakokban kapta megőrzésre a nemzeti könyvtár, továbbá belföldi lapok is akadnak közöttük, másrészt pedig nem minden emigráns lap került be a könyvtárba. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján majdnem kétszáz, az emigrációban megjelent magyar nyelvű baloldali pericdikát ismerünk. Ezek megoszlása a következő (de ez a felmérés nem tekinthető lezártnak): Anglia Ausztria 3 40 Belgium Dél-Amerika Egyesült Államok Franciaország Irán 1 6 30 50 1 Kanada 3 Mexikó 1 Németország Spanyolország Svájc Szovjetunió 4 3 2 40 184 Mint már említés történt róla, jóval nehezebb, bonyolultabb probléma bármiféle statisztika-összeállítás az emigráns könyvkiadásról. Mindenesetre megállapítható, hogy jelentős könyvkiadói vállalkozások voltak Bécsben, különösen az első időszakban, továbbá elsősorban a Szovjetunióban a harmincas évektől kezdve egészen a háború befejezéséig. Szinte kizárólag az inkriminált, kitiltott és elkobzott, főként kommunista magyar szerzők munkáit vehettük csak egy hozzávetőleges statisztika alapjául, mely szerint mintegy 500, az emigrációban megjelent antifasiszta, marxista eszmeiségű szépirodalmi illetve politikai jellegű magyar nyelvű önálló kiadványról tudunk. Ezek súlypontja is — hasonlóan a lapokéhoz — a Szovjetunió és Ausztria, ahol a két világháború között körülbelül 150 illetve 200 magyar könyv látott napvilágot, továbbá jelentős Franciaország és az Egyesült Államok kb. 40—40 magyar kiadványával, valamint Németország mintegy 20 magyar könyvvel. Angliában 10 magyar nyelvű könyv megjelenéséről találhatók 486