AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Németh Antal: "Munkáselőadások a Nemzeti Színházban

Mielőtt rátérnénk annak a tervnek az ismertetésére, amelyre e feljegyzés végén utalás történt, még közlöm ennek az átmeneti esztendőnek a statisztikáját, amelyet tartalmilag és formailag a korábbi mintára, de már a Népművelési Bizottság szervezésében rendezett a Nemzeti Színház. Munkáselőadások az 1939 — 1940. évadban 1. Énekes madár 1939. X. 22 1 2. Donna Diana XI. 26 1 3. Süt a nap XII. 3., 10 2 4. A Noszty-fiú esete Tóth Marival 1940. I. 14., II. 11., III. 3 3 5. Andromache + Pereskedők I. 28 1 6. Hamlet II. 25 , 1 7. Első diadal III. 17., IV. 7 2 8. A velencei kalmár III. 31 1 9. Űj haza IV. 21 1 10. Sok hűhó semmiért V. 5 1 10 mű összesen 14 előadásban Közben érlelődött a terv: a növekvő érdeklődést a Nemzeti Színház belső fejlesztésére használni fel, hogy teljesíteni tudja a munkáselőadások kiszélesített tervét. Neves vezető színészekkel gazdagon rendelkezett a színház, de az új erők fejlesztésére a kis létszámú színészgárdával dolgozó Kamaraszínház egyáltalában nem, a Népszínház épületében pedig csak ritkán nyílt lehetőség. Új színházépület kellett, ahol a vezető szerepekben a jeles protagonisták mellett kipróbálásra váró fiatalabb erők is szóhoz juthatnak kisebb kockázat mellett, mint az anyaépületben. Ötéves belső színházfejlesztési tervet dolgoztam ki, amely évi ötvenre emelt munkáselőadás szerény bevételéből 10 új tag szerződtetését, illetve bevált segédszínészeknek e státusból epizódszínészi státusba való áthelyezését, jelesebb epizódszínészeknek rendes tagként való szerződtetését tette lehetővé. A fővárosnak már régóta állandó problémát okozott a tulajdonában levő Városi Színház (mai Erkel Színház) megfelelő hasznosítása, mert a döcögő magánvállalkozások alig fedezték fenntartásának költségeit. Tekintettel a nézőtér nagy befogadóképességére — 2206 ülőhellyel rendelkezett akkor a Városi Színház —, itt végre lehetőség nyílt volna valóban filléres alapon színházi előadásokat rendezni a munkásság részére. Megállapodtam tehát Novágh Gyula igazgatóval, hogy amennyiben megkapja „művelődési ház" céljaira a Városit, a Nemzeti munkáselőadásait oda telepítjük át és az Operaház is ugyanitt rendez majd népszerű operákból előadássorozatot a dolgozók számára. A Népművelési Bizottság megpályázta az épület bérletét és a főváros kultúrpolitikai osztálya felismervén a terv jelentőségét és a „házikezelés" hasznosságát, „Magyar Művelődés Háza" néven a Népművelési Bizottság kezelésébe kiadta a Városi Színházat. Munkáselőadásaink áthelyezése a Városi Színház színpadára a túlterhelt népszínházi épületből a darabok kiválasztásának csupán annyi megszorítását jelentette, hogy nem minden Nemzeti Színház-i produkciót tudtunk előadni a Magyar Művelődés Házában, melynek színpada szcenikai szempontból jelentékenyen korlátozottabb volt a Nemzeti színpadáénál. Amelyik előadásnál a gyors színváltozást pl. forgószínpad használata segítségével, vagy vetített díszletekkel, vagy e két lehetőség kombinációjával oldottam meg, az a Városiban nem volt bemutat478