AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Maróthné Jeremiás Éva: Egy perzsa evangéliumfordítás az OSZK Kézirattárából

hangok szóanyagát ki kell egészíteni: „. . . lexica Persica quae in Persia et Turcia extant, facta fuerint ante 200 annos, eaque pro eorum poetis exjjlicandis, ideo pro moderniore lingua quae in Persia hodie usurpatur consulendum esset comparando ab urbe Ispahan in Perside modernum aliquod lexicon seu vocabularium pro recentioribus vocabulis quae plurima sunt, eaque in dictis lexicis non extantia, ut nuperis annis in colloquio cum Ispahanensibus Pers-Armenis comperi."

13 Ez a fent említett két tényező, a népnyelvi szöveg és a latinbetűs glosszák teszik ezt a kéziratot is értékessé, mivel a perzsa bibliafordítások történetét nézve korai és ezért értékes szöveget tartalmaz. A szöveg értékét elsősorban az adja, hogy a korában (és ma is) használt arabizmusokkal telezsúfolt irodalmi nyelv helyett egyszerű, könnyen érthető, gördülékeny stílusban íródott. Például már a klasszikus irodalmi nyelvben is igen elterjedt (kivéve egyes purista írókat) összetett igék (legtöbbször arab participium + segédige) helyett egyszerű verbum finitumot használ a fordító, vagy összetett ige esetén is arab participium helyett perzsát. Ezt illusztrálja az alábbi összevetés is, ahol a kéziratunkból vett példák mellett (A) egy eszázadi, az angol Bible Society által kiadott modern bibliafordítás megfelelő szövege áll (B). Az idézett szöveg Máté 3, 1—3 versek.

14 (A) dar an rüzgär ämad Yuhannä mu

c

ammid äwäz midäd dar biyäbän-i yahüdä wa miguft tauba kunid ki malaküt-i äsmän nazdik ämada ast Inast änki gufta suda ast dar Is

c

ä paigambar änki guft äwäz-i bang kunanda-yi dar biyäbän säxta kunid räh-i xudäwandrä wa äsän kunid hanjär-i ürä. (B) dar an ayyäm Yahyä ta

c

amld dihanda dar biyäbän-i yahüdiyya zähir sud wa mau

c

iza karda miguft tauba kunid zirä malaküti äsmän nazdik ast zirä hamin ast änki Is

c

ä nabi az ü xabar däda miguyad sadä-yi nidä kunanda dar biyäbän ki räh-i xudäwandrä muhayyä säzid wa turuq rast namävid. A különbségre nézve v. ö.: 1. rüzgär ayyäm 2. ämad zähir sud 3. äwäz midäd mau

c

iza karda 4. paigambar nabi 5. äwäz sadä *6. bang kunanda nidä kunanda 7. säxta kunid muhayyä säzid 8. hanjär turuq A két szövegből kiemelt azonos részek egymás mellé állítva jól példázzák a fentieket. Az (A) példák perzsa főnevei mellett a modern fordítás arab szót használ (1, 4, 5, 8), egyszerű verbum finitum helyett arab participiummal képzett összetett igét (2). A 3, 6, 7. példáknál kéziratunk is összetett igét használ, de azoknak első tagja is perzsa szó (äwäz, bang, säxta), szemben a másik fordítás arab participiumaival (mau

c

iza, nidä, muhayyä). 395