AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez (Ötödik közlemény)

Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I-III. kötetéhez AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRBAN LEVŐ, BIBLIOGEÁIIAILAG MÉG LE NEM ÍET RÉGI MAGYAR NYOMTATVÁNYOK (Ötödik közlemény) FAZAKAS JÓZSEF 83. Kolozsvár [1634]. * KALENDARIVM. * | AZ CHRISTUS URUNK | Születéle után * 1635. * | Efztendöre. |* K. DAVID PROELIK * | által iratot. 1 [Fametszet: Kolozsvár címere fekete-piros nyomással] |* COLOSVARBAN, *| Nyomtattatot Abrugi György által. 16°, A-E ív = [40?] lev. A naptárat Abrugi György könyvnyomtató ajánlja Szentpáli Jánosnak, Kolozs váre megye főispánjának. Az asztrológiai rész szerzői a részcímlap szerint „DAVID FRULIK és LEMKI GERGELY". Csupán töredékeink vannak a nyomtatvány 26 leveléből, némelyik levél több, egymást kiegészítő példányban is megvan. A töredékeket — egyéb érdekes töredékekkel együtt — Sándor István néprajztudóstól vásároltuk 1967-ben (György Lajos-féle töredékek, vö. Magy. Könyvszle 1964. 354. 1.). (Jelzete: RMK I. 646/a.) A *-gal jelzett részek vörös nyomásúak. 84. [Gyulafehérvár 1647 táján.] [Az egész keresztyéni vallásnak rövid fundamentomi.] 8°. Töredékünk csupán a függelékből tartalmaz négy levelet {1., 4., 5. és 8. sztl. lev.). A függelék címe a következő: e SZENT ÍRÁSBELI EROS- | SEGEK ES BIZONSAGOK, | Ä' méllyek a' Pápiftákot, Luther, Arminius és A- \ riufnak követőit ez következendő rövid Sum[mák-] | ban világoffan az hamiffágrol meg győzik. Ennek a munkának első kiadása 1645-ben jelent meg Gyulafehérvárott (RMK I. 771.) és szerzőjének Apafi Mihályt tartják. Apafi tizenharmadik életévét sem töltötte még be, amikor e kiadvány megjelent, úgyhogy állítólagos szerzőségét téves értelmezésnek kell tulajdonítanunk. Apafi a nyomtatványt édesanyjának, Apafi György özvegyének, Petki Borbálának ajánlja és „Az egygyügyü kegyes olvasónak" c. bevezetést is ő írja alá, sehol sem mondja azonban, hogy ő a szerzője a kis munkának. Az ajánlás és az előszó szignálása viszont arra mutat, hogy a kiadási költségeket minden bizonnyal az Apafi-család viselte és a sajtó alá rendezésben, mint diák, saját maga is buzgólkodott. A töredéket tüzetesen összevetettük az 1645. évi kiadással, amelyről mikrofilm van az Országos Széchényi Könyvtárban (FM 2/091). Töredékünk betűtípusai és fejléce azonosak az első kiadásban levőkkel, nyomtatványunk nagyon hasonló kiállítású tehát, de szedése mégis óóó