AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Fallenbüchl Zoltán: Hungarika térképek a bécsi közgyűjteményekben

Két gyűjtemény anyagában a hungarika térképek kutatása nem volt lebonyolítható: az Österreichische Geographische Gesellschaft könyvtára és térképgyűjteménye ládákba csomagolva költöztetés állapotában volt, minthogy az intézmény új helyiségbe költözött. A Nieder österreichische Landesbibliothek térképtárának anyaga pedig csak most kerül rendezésre. Természetesen a bécsi közgyűjteményeken kívül még szerte Ausztriában levő különböző (egyházi, magán, közületi stb.) gyűjteményekben sok hungarika térkép lappanghat. így például e sorok írója a felsőausztriai Stift Sankt Florian könyvtárában az ottani atlaszgyűjteményben olyan Allard-íéle XVII. és XVIII. század fordulójáról való rézmetszetes Magyarország-térképet talált, mely Magyarországon ez idő szerint nem is ismeretes. Az osztrák térképtárakat általánosságban tekintve megállapítható, hogy az egész ausztriai könyvtár- és levéltárügyet jellemző súlyos kérdések, nevezetesen a személyzethiány problémája, még nyomasztóbban nehezednek rájuk, mint magukra a fenntartó intézményekre általában. Részben ezzel magyarázhatók a feldolgozás régiessége, a cédulakatalógusoknak a nemzetközi gyakorlattól eltérő volta, az anyag feltárása körül mutatkozó nehézségek. A feldolgozás módszere tekintetében Magyarország térképtárai, de kiváltképpen az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára nem maradnak el az osztrák térképgyűjteményekkel szemben, sőt bizonyos tekintetben meg is előzik azokat. így például a nemzetközi egységes méretű katalóguscédulák használata, az adrémával sokszorosított cédulák és utalók nálunk általánosabban eltérjedettebbek, mint náluk, ahol a nyomtatott rovatos, kissé elavultnak ható (bár kétségkévül több szöveget engedő) katalóguscédulák használata még általános, a kisebb gyűjteményekben pedig éppenséggel kézírásos vagy gépírásos könyvalakú katalógus szolgál a gyűjtemény használóinak segédletül. Az anyag megóvása, kasírozása, javítása érdekében is több történik Magyarországon, mint Ausztriában: igaz, az osztrák gyűjteményekben levő anyag állapota jobb, mint a magyar gyűjtemények térképállagáé. Ami magyar szempontból leginkább figyelemreméltó, az, hogy, noha a hungarika térképek túlnyomórészt a három nagy térképgyűjteményben (Österreichische Nationalbibliothek, Hofkammerarchiv, Kriegsarchiv) találhatók, a kisebb gyűjteményekben is akadnak magyarvonatkozású térképek, ha kis számban is. A Nationalbibliothekban kb. 1400, a Hofkammerarchivban kb. 1900 hungarika térkép található: az utóbbi gyűjteménynek csaknem a fele magyar vonatkozású. Ennek a térképállománynak nagy többsége kéziratos, unikális példányokból áll. Értékét tekintve benne a történeti jelentőségű anyag messze dominál a gazdasági hasznú felett, ez azonban nem von le becséből számunkra. A bécsi közgyűjtemények hungarika térképanyaga történetírásunk — kivált a művelődéstörténet és a műszaki tudománytörténet számára — igen hasznos forrásanyag, melyet kellően kiaknázni a jövendő feladata lesz. Síkfilmen és mikrofilmen való megszerzésük és a, hazai kutatás számára hozzáférhetővé tételük a magyar történettudomány számára nagy haszonnal és eredménnyel járhat. 331