AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Fallenbüchl Zoltán: Hungarika térképek a bécsi közgyűjteményekben

A Geologische Bundesanstalt térképtára is igen figyelemre méltó. A fenntartó szerv profiljának megfelelően nagyrészt praktikus tervezési feladatokat szolgál. Modern, gyakorlatilag használható anyag beszerzése és tárolása a célja, új magyar anyaga nem Sok van: viszont régi, még a monarchiái időkből származó állománya szép és bőséges. A gyűjteménynek kézírásos, könyv alakú katalógusa van, mely igen szűkszavú, még azt sem tünteti fel: kéziratos vagy nyomtatott-e valamely dokumentum. így csak az egész állomány átnézésével lehetett eredményt elérni. Pedig az anyag tartalmaz említésreméltó térképeket. Ilyen például a Geognostische Skizze der Umgebung von Dorog, Handtken Miksa színes oleátatérképe és Kuncz: Karte über das goegnostische Verhalten des Mátra Gebirges, vagy F. A. Legat szép kiállítású selmeci bányatérképei a XVIII. század közepéről és Francois Beudant: Carte geologique des bords du lac Balaton című kéziratos földtani térképe 1818-ból. Településtörténetileg érdekes, a gyűjteménybe valószínűleg csak véletlenül került Klausz Adolf 1868-ban készült Sopron város belterületi térképe, mely 12, egyenként 38 X 36 cm nagyságú szelvényen házakig részletezve mutatja be a várost. Jelentékeny a térképgyűjteménye a Post- und Telegraphenmuseumn&k is. Ez posta- és távirdatörténeti dokumentumokat gyűjt, térképtára ebben a minőségben azonban igen jól rendezett és igen szép állománnyal ellátott. Az anyag terület szerint van csoportosítva; gépírásos, könyv alakú katalógusa van. Gyarapodása oly csekély, hogy alapjában lezárt gyűjteménynek tekinthető. Anyagából számunkra két kéziratos XVIII. századból való Magyarország postaútvonalait bemutató térkép a legérdekesebb; az egyik a század közepéről való állapotot tükröz, a másik valamivel későbbi. Az előbbi topográfiájában és stílusában Mikovinyihatást mutat. Nemcsak az utakat, de a postamérföld-távolságokat és a kocsiközlekedés napjait is mutatja, tehát már menetrendtérképnek tekinthető. Nagyon becses hungarikák ebben a gyűjteményben Bqffelsferger (Bajhegyi) Ferenc magyar származású Bécsben működött postatisztviselő térképei. 1826 és 1850 közti időből tíz térképe található itt, s ezeken szemmel láthatóan évről évre mérhetően tapasztalhatjuk, hogyan jutott el Raffelsperger a postai menetrendtérképektől a több nyelvű címmel ellátott, Londonban is megjelentetett kombinált néprajzi-, távíró- és vasúttérképekig, melyeken a közigazgatás adatai is megtalálhatók. Alighanem Raffelsperger saját példányai kerültek be a gyűjteménybe,, melynek így magyar szempontból különös érdekessége és becse van. A Kriegsarchiv Kartensammlungja, Ausztria egyik legnagyobb térképgyűjteménye. Állománya egészen 1918-ig a legszínvonalasabb európai térképművekkel egészült állandóan ki, azóta nagyjából lezártnak tekinthető. Állományának magyar vonatkozású részét Eperjesy Kálmán: A bécsi hadilevéltár magyarvonatkozású térképeinek jegyzéke c. munkájában (Szeged, 1929) már 38 évvel ezelőtt feltárta. A Kriegsarchiv anyagában különösen a településtörténet számára szinte nélkülözhetetlen 1:28 800 méretarányú I. és II. katonai felmérés magyar lapjai érdekesek számunkra, az előbbi az 1760—1790 közti, az utóbbi a XIX. század első felének Magyarországa topográfiai képét őrizte meg számunkra. Ezek a térképlapok fényképmásolatban a budapesti Hadtudományi Intézet Térképtárában megtalálhatók. A Kriegsarchiv térképgyűjteménye különösen hadtörténelmi vonatkozású térképekben igen gazdag, ezeknek nagy része kéziratos. De természetesen mindenféle, kivált topográfiai szempontból használható térképmű található az anyagban. Vízrajzi és vízgazdálkodási szempontból gyakorlatilag ma is használható az 1834329