AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Borsa Gedeon: A „Régi Magyarországi Nyomtatványok" című kiadvány szerkesztési problémái

százalék hiányzik — (?) töredék, 50 százaléknál több hiányzik. A csonka példányokat jelölő kör után csillag jelzi a meglevő címlevelet. A cél az volt, hogy minél egyszerűbb jelölési móddal, minél többet lehessen a példányok állapotáról közölni. A körök száma mutatja, hogy hány példány ismeretes a nyomtatványból, így azoknak ritkasága rögtön szembeötlő. A körökben levő szám mintegy rangsorolja minőségüket: ® első osztályú — © másodrendű stb. A teljesség szempontjából csakis az eredeti levelek számítanak, így a fakszimile és kéziratos pótlások figyelmen kívül maradtak. Az RMK-ban felsorolt valamennyi példány szerepel a kimutatásban. A más gyűjteménybe olvadt könyvtárak Szabó Károly által ismert példányainál csak a jelenlegi gyűjtőhely van megadva, mert a megszűnt gyűjtemények sorsáról a könyvtárak mutatója úgyis tájékoztat. Ha azonban egy példány időközben egyedileg került más gyűjteménybe, úgy zárójelben a Szabó Károly által megjelölt lelőhely is szerepel. Ha egy nyomtatvány Budapesten eredetiben nem található meg, vagy a budapesti példány hiányos, akkor a budapesti könyvtárak reprodukciós másolatait (film, fénykép, xerox-másolat stb.) is feltüntettük az eredeti lelőhely közlésével együtt. Külön bekezdésben vannak felsorolva azok az irodalomban említett és egykor ismert példányok, amelyek ma már nem találhatók, vagy amelyeket felkutatni nem sikerült, avagy nem lehetett megállapítani, hogy azonos-e valamelyik regisztrált példánnyal. Ennek az igényes példánykimutatásnak elkészítéséhez kiterjedt előmunkálatokra volt szükség. Minden példányról nyilvántartólap készült, amely a következő adatokat tartalmazza: lelőhely; jelzet; a hiányzó, kéziratos, fakszimile vagy csonka levelek felsorolása; a kötés kora és minősége; gyűjtőkötet esetén az abban levő többi művek; a korábbi tulajdonosokra, valamint a vételre vonatkozó bejegyzések; a példány irodalmi említése. így az RMNy-szerkesztőségében sok olyan további részletadat található, amelyek a speciális érdeklődésű kutató számára hasznos segítséget jelenthetnek. Az RMNy használatát az alábbi mutatók könnyítik meg. 1. A XV—

XVI. századi magyarországi nyomdák mutatója. Ebben 31 helység neve szerepel mellettük az évszám, amikor ott nyomda működése ismert. A jobb áttekinthetőség kedvéért ehhez térkép-melléklet is készült. 2. Nyomdahely és nyomdászok mutatója a városok és nyomdászok nevét azok változataival együtt egyetlen betűrendben tartalmazza. A nyomdász neve mellett megtalálható, hogy mikor és hol dolgozott, míg a városnév alatt nyomdászként egy-egy év termésére utalnak a sorszámok. így teljes áttekintés nyerhető a mai ismeretek alapján a hazai nyomdák 1601 előtti tevékenységéről. 3. A személynevek mutatója az 1601-ig szereplő valamennyi személy nevét tartalmazza. A nem történelmi személyek nevei (szépirodalmi művek szereplői, mithológiai alakok stb.) megkülönböztetést kaptak. A több mint kétezer név között számos híres személy is szerepel, akikről azonban nem egy esetben az RMNy-ben a hivatkozott helyen új, vagy alig ismert adat olvasható. Igen sok a kevésbé híres személy, és százszámra akadnak olyan nevek, amelyek emlékét talán éppen csak az ismertetett régi magyarországi nyomtatvány őrizte meg. A szerzők neve mellett műveik rövid címe is szerepel. Mivel még mind a nyomdász (2.), mind az incipit-mutatóban (6.) is szerepelnek nevek, ezekre — a 21 Évkönyv 321