AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Batári Gyula—Fallenbüchl Zoltán: A Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusa tájékoztatásai a statisztika tükrében

latában többször előfordult olyan eset, hogy információt kérő könyvtárak bizonyos folyóiratok lelőhelyéről érdeklődtek: ekkor derült ki, hogy a kérdezett lap csak az ő állományukban található meg. Meglepődve vették tudomásul a választ. Ugyanis a kért folyóiratot ők már selejtezték, természetesen anélkül, hogy eleget tettek volna az ilyen esetben fennálló bejelentési kötelezettségnek. Az 1945 utáni tájékoztatások az egésznek 56,2°/

0-át adják, ez a magas arány jelzi, hogy a kutatások több, mint felének a viszonylag friss anyag a bázisa. A nyelv- illetve nyelvcsoport fogalma alatt az adott nyelven kiadott folyóirat illetve folyóiratcikk tényleges nyelve értendő. Mivel ez nem mindig egyértelműen tisztázható, a kategorizálás alapjául a következők szolgáltak: a) a folyóirat címének nyelve, b) a folyóirat megjelenési helyének köznapi használatban beszélt nyelve, c) a keresett cikk címének nyelve (KK információ esetében) a fenti sorrendben. Nemzetközi folyóiratok esetében az „egyéb" kategóriába kellett sorolni minden olyan kiadványt, melyben legjobb ismeretünk szerint nem uralkodik egyik vagy másik nyelv, s amelynek kiadója több különböző nyelvű országban működött vagy működik egyidejűleg. Ennek megfelelően az egész keresett anyag hat nagy csoportba volt beosztható. Az angol, mely Nagybritannia, az ír Szabadállam, az Amerikai Egyesült Államok szinte teljes folyóiratállománya utáni tudakozódást tükrözi: ide tartoznak a brit dominiumok folyóiratai is, amennyiben angol nyelvűek. Az angol nyelv mellett — gyakorlati okokból — a többi germán nyelv (holland, flamand, dán, svéd, norvég) irodalma is ide került, kivéve a németet. Ezeknek a száma azonban elenyésző. A nem angol nyelvű germán folyóiratok közül a legnagyobb kereslet a svéd és holland iránt mutatkozott. Ezek nagyobbrészt társadalomtudományi jellegűek voltak (néprajz, szociográfia), a műszaki tájékoztatásban a kisebb elterjedtségű nyelvek nemigen fordultak elő. Az angol nyelvű tájékoztatások aránya kb. 43%. A német nyelv csoportjában a német nyelven íródott, bárhol megjelent periodikaanyag került összefoglalásra. Ezek többsége nyugat- és keletnémet, de jelentős kontingenst tett ki az osztrák és svájci folyóirat-irodalom is. A négy országot kivéve csak szórványosan akadt máshol megjelent német nyelvű folyóirat iránt érdeklődés, ezek majdnem mind helytörténeti vonatkozásúak (Franciaország—Elzász és Románia—Erdély esetében) egy alkalommal USA-ban megjelent német nyelvű szépirodalmi lapot is kerestek. A német nyelvű folyóiratokra vonatkozó tájékoztatás az összes információ 27,7%-át tette. A román (latin) nyelvek csoportja a legkomplexebb. Zömében (kb., 2/3 részt) ez a francia nyelvterület folyóiratait foglalja magában, s itt az érdeklődés általában szakok szerint megegyezik az átlaggal. Az orvosi folyóiratok terén különösen intenzív az érdeklődés. Eőleg franciaországi, kisebb részben belga és francia-svájci anyagot kerestek: néhány esetben (négy ízben) azonban francia—kanadai folyóirat iránt is mutatkozott érdeklődés: az utóbbi esetben földrajz és társadalomtudomány terén. Néhány francia nyelvű afrikai folyóiratot is kerestek (politika, szépirodalom). Az olasz anyag iránt lényegesen kisebb volt az érdeklődés, mint a francia iránt: de néhány, különösen régebbi — 1945 előtti — természettudományi és orvosi folyóirat ismételten volt a kutatás tárgya. Olasz anyagban a művészettörténeti kiadványok (18) a legkeresettebbek. Általában a román nyelvek terén a humán, a társadalomtudományok részesedése lényegesen nagyobb, mint az angol nyelv terén: a német középhelyet foglal el és körülbelül megfelel az átlagnak. 295