AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

I. Az OSZK 1967-ben - Az Országos Széchényi Könyvtár 1967. évi működése

Könyvek, mutatóinak kidolgozásához mintegy előtanulmányként a nemrég kiadott annotált törzsanyagjegyzék mutatórendszere szolgált. Az Új Könyvek természeténél fogva nem irodalomkritikai lap, akarva nem akarva mégsem kerülheti el a megjelölt irodalommal kapcsolatos kritikai állásfoglalást, hiszen éneikül értelmét vesztené. Ebben a tekintetben nincs könnyű helyzetben, minthogy a könyvekkel szinte egyidőben jelenik meg, s ennélfogva véleményének kialakításában a legkisebb „közvéleménykutatás" sem előzheti meg. Az elmúlt évben összevetettük recenzióinkat a megjelent irodalomkritikákkal. Az összehasonlítás két okból is tanulságos volt. Egyrészt az Új Könyvek szempontjából kedvező mérleggel zárult. Igen kicsi, mindössze 2—3% az aránya azon műveknek, amelyekre vonatkozó megállapításaink módosításra szorulnak. A másik, ami nem számunkra, hanem irodalompolitikánk, irodalmi életünk szempontjából érdemel figyelmet: a megjelent irodalmi művek elég kis hányada kap érdemi kritikát, a szomszédos országok magyar irodalmát pedig irodalmi berkeink szinte tudomásul sem veszik. Az állománygondozás a gyarapítás mellett a fölös és elavult könyvek kivonását is magábafoglalja. Különösen a szabadpolcrendszer ad nagy hangsúlyt a kérdésnek. Ezért nemcsak a törzsanyag fokozott beszerzése érdekében dolgozunk ki eljárásokat, de az OSZK által végzett fölöspéldány-kivonás és újra elosztás munkálataiban is részt vállaltunk. Az állománykivonás kérdéseivel foglalkozó munkatársunk egyben az állománykivonás kérdéseiben döntést hozó „Minősítő Bizottság" titkára. Osztályunk a Könyvelosztó Osztállyal együttműködve az év folyamán 157 tudományos és szakkönyvtári selejtezési kérelmet intézett el. A jelentkező könyvtári igényeknek a könyvkiadásban történő hasznosítására utánnyomási javaslatot készítettünk, ezt a könyvkiadók messzemenően figyelembe vették. Részt vettünk tárgyalásaikon, közreadtuk a kiadói programokra vonatkozó elemzéseinket. Az 1967-es évben előtérbe került a korszerű tájékoztatás , érdekében végzett módszertani munka. Ennek során külön a nagy és külön a kisebb könyvtárak számára szükséges referenszállomány bibliográfiáját állítottuk össze, a kiskönyvtáraké már meg is jelent. A közművelődési könyvtárak jobb folyóiratellátása érdekében felmértük könyvtáraink ellátottságát, a kapott eredményeket konferenciákon vitattuk meg, közreadtunk különféle típusú könyvtárak számára ajánlott magyar és külön kiadványban a külföldi folyóiratok jegyzékét. A könyvtári és irodalompropaganda-munka módszertani segítését változatlanul az Eseménynaptár szolgálja, amely a könyvtárak mellett egyre inkább elterjed iskolákban, művelődési házakban is. Az 1967. évtől kezdve szerkesztésében a Népművelési Intézet is részt vesz. Magunk pedig a Népművelés című folyóiratban az Intézettel közösen adunk tájékoztatást a TV azon műsorszámairól, amelyeket a könyvtári és a népművelés egyéb területén végzett propaganda-tevékenység szempontjából fel kell használni. A negyedévenként közreadott tájékoztatóhoz ajánló bibliográfiai rész is csatlakozik. A Nagy Októberi Szocialista Porradalom 50 éves évfordulójára a Népművelési Intézettel közösen 10 ív terjedelmi útmutatót adtunk ki programokkal, bibliográfiákkal, a munka mellett jelentős mértékű helyszíni tanácsadó munkát is végeztünk, az évfordulóra a könyvtárak által bőségesen kiadott ajánló bibliográfia és egyéb jellegű propaganda-kiadványokat pedig elemzés alá vettük. A propagandát irányító tevékenységük nem kielégítő, elsősorban az anyagi 26