AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Olvasóközönség és olvasószolgálat a Széchényi Könyvtárban (1920—1944)

teke, de aránya jelentős. Látszik, hogy az általános művek (bibliográfiák, segédkönyvek) a tudományos kutatás fontos eszközeként jelentős szerephez jutottak. E kiemelkedő forgalmat elért szakok mellett több-kevesebb ingadozással általában 4—6%-ban, tehát közepes mértékben használták az l-es, 2-es és a már említett 8-as és 9-es szakot. A filozófiai irodalmat (l-es szak) bizonyára a legkülönbözőbb olvasói csoportok tagjai vették igénybe. A vallási szakirodalmat (2-es szak) nyilván a teológusok használták elsősorban. Ez a csoport az egész két világháború közötti periódusban szinte változatlan arányban szerepel a beiratkozott olvasók között. 1920 és 1944 között általában 1—2%-ot tesz ki. A forgalmazott teológiai irodalom viszont sokkal nagyobb, 5— 6% körül mozog. Tehát egy viszonylag szűk réteg elég komoly forgalmat bonyolított le ezen a szakterületen. Már az olvasók összetételének vizsgálatakor megállapítottuk, hogy elég szép számmal vették igénybe a könyvtár szolgáltatásait az orvosok és mérnökök. Valószínűleg az ő jelenlétük járult hozzá a 6-os szak, relatíve meglepően magas (2—3%) forgalmához. Bár valójában nem sok olyan olvasója volt a könyvtárnak, akiket a művészek kategóriájába sorolhatunk, mégis ehhez mérten is feltűnő a 7-es szak igen kicsi forgalma, hiszen feltehetően ezt az anyagot nemcsak ők használták. Némi magyarázatot ad erre, az 1929-ben megalakult Zeneműtár. Valószínűleg a művészek legjelentősebb részét kitevő zenészek ennek anyagát használták, így az általuk használt irodalom nem tükröződik a nagyolvasóterem nyilvántartásában. Szinte következetesen a legkisebb arányban az 5-ös szak, a természettudományos irodalom forgott közkézen. A forgalomnak, 1928-ban 0,73%-át, 1929-ben 0,98%-át, 1930-ban 2,62%-át tette. A részletes statisztikát nézve nyilvánvalóvá válik, hogy rendszeres közönsége ennek az irodalomnak a Széchényi Könyvtárban nem volt. Elszórva, hullámokban került forgalomba az anyag. Pl. 1928 májusában 12 kötetet, júniusban 2, júliusban 0, augusztusban 53, szeptemberben 1, októberben 64, novemberben 1, decemberben 42 kötetet használtak erről a szakterületről az olvasóteremben. Az 1929-es év adatai még szemléletesebben mutatják az esetenkénti érdeklődést. Januártól júniusig egyetlen könyvet sem vettek ki az olvasóteremben az 5-ös szakból, júliusban 297 kötetet, augusztusban 200, szeptemberben 10, októbertől decemberig ismét egyetlen kötetet sem. Nyilvánvaló tehát, hogy egy-egy kutató, vagy egy-egy csoport megjelenése a könyvtárban váratlanul idézte elő esetenkint ezt a forgalmat és sokszor minden folytatás nélkül abba is maradt. Sajnos arra nincsenek adataink, hogy figyelemmel kísérjük, az egyes olvasói kategóriák lemorzsolódását milyen arányban követte az egyes anyagrészek forgalmának változása. Mindenesetre az itt jelzett párhuzamosságok alapján feltehetően az orvosok, műszaki értelmiség és természettudományos kutatók, valamint a diákságból az ennek a szakterületnek megfelelő egyetemi hallgatók lemorzsolódása a korszak végére az 5-ös, 6-os szak forgalmának csökkenését idézte elő. így a Széchényi Könyvtár egyre inkább a humán jellegű, társadalomtudományi kutatások bázisává vált. * * * 258