AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Olvasóközönség és olvasószolgálat a Széchényi Könyvtárban (1920—1944)

Szakok 1928 % 1929 % 1930 % 0 7,22 6,92 5,41 o

2 30,15 24,23 22,07 1 3,59 4,20 4,19 2 5,09 5,04 4,36 3 15,47 15,38 16,65 4 26,00 28,81 31,14 5 0,73 0,98 1,88 6 2,57 3,86 2,85 7 1,09 2,09 2,70 8 3,87 5,39 15,26 9 4,03 2,99 3,24 A fenti összeállításból nyilvánvaló, hogy ha nem is minden ingadozás nélkül, a legnagyobb érdeklődésre a hírlapokat jelölő 0

o-es, a 3-as és a 4-es szakcsoport számíthatott. A 0

2-es csoport kiemelkedő aránya teljesen érthető, hiszen a hírlapanyag mind az irodalomtörténészek, mind a történészek kutatásainak egyik legfontosabb segédeszköze. A forgalmazott hírlapanyag szakszerinti megoszlására nincsenek adataink. Feltehetőén a könyvtár állományában meglevő magyar nyelvű természettudományos anyagot is használták. Mivel azonban a beiratkozott olvasóknak csak kis százaléka működött ezen a pályán, valószínű hogy a hírlapok és folyóiratok elsősorban a filológiai kutatás eszközeként szolgáltak. A nyelvtudományi irodalom (4-es szak) kimagasló forgalma: 25—30%, meglepő. Különösen akkor, ha összevetjük a 8-as és 9-es szak (3—7%) szerepével. A 4es szak ilyen jelentős forgalmát magyarázza, hogy Magyarországon nem volt ebben az időben jelentős nyelvtudományi szakkönyvtár. A 8-as és 9-es szak arányait viszont érthetőbbé teszi, hogy a Széchényi Könyvtár gyűjteményéből az irodalomtörténészek és történészek feltehetően leginkább a hírlap és folyóiratanyagot vették igénybe. A gyűjtemény jellegéből és a beiratkozott olvasók arányából teljesen természetesen következik a társadalomtudományi szakirodalom (3-as szak) kiugró forgalma. A beiratkozott olvasóknak az ügyvédek, jogászok és tisztviselők együttesen általában 8—10%-át tették. Ez a réteg bizonyára nemcsak tudományos kutatói munkájához vette igénybe a könyvtár állományát, hanem a könyvtár gyűjteménye az állami közigazgatásban is jelentős szerepet játszó jogászok és tisztviselők fontos bázisa volt. Az olvasótermi statisztika szerint igen intenzív, aktív csoportja volt ez a könyvtár használóinak. Mindenesetre az a tény, hogy 1926 és 1931 között az olvasóterem látogatóinak kb. 10%-át tették (vö. 1. táblázat), ugyanakkor a társadalomtudományi szak forgalma 15—23% között mozgott, jelzi, hogy az olvasók egyéb csoportja is jelentősen bekapcsolódott a 3-as szak használatába. A 0-ás szak forgalma közel sem olyan kiugróan magas, mint az előbb említet256