AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Olvasóközönség és olvasószolgálat a Széchényi Könyvtárban (1920—1944)

E meggondolás értelmében a most előterjesztett szabálytervezet alapgondolata az, hogy ha a kölcsönzés elől nem zárkózhatunk el, a kikölcsönzött anyag nagyobb biztonsága érdekében a kivételezést meg kell szüntetni, viszont a kölcsönzést minden kölcsönzővel szemben alkalmazandó önműködő és kibúvókat nem engedő biztosítékokkal kell szabályozni."

26 Az új kölcsönzési szabályzat 1940. február 1-től lépett életbe.

27 Az új előírások biztosították, hogy a könyvtár legértékesebb, pótolhatatlan állományrészei ne kerüljenek ki a könyvtár épületéből. A kölcsönzést elsősorban intézmények számára tette lehetővé, de korlátozott számban igazoltan tudományos kutatók és egyetemi hallgatók is kölcsönözhettek, mindkét esetben azonban pénzbiztosíték ellenében, és a szabályzatban rögzített szigorú előírásoknak megfelelően. II OLVASÓKÖZÖNSÉG, OLVASÓFORGALOM Olvasóforgalmi vizsgálatok során legfőbb feladatunk feltárni: kik, milyen arányban és milyen céllal vették igénybe a könyvtár állományát. Tehát elemzésünkben a mennyiségi és tartalmi összetevőkre egyaránt tekintettel kell lennünk. Az Országos Széchényi Könyvtár két világháború közötti olvasóforgalmának rekonstruálása során megkíséreljük nyomon követni az olvasóforgalom számszerű alakulását, mind az olvasók, mind pedig a forgalmazott könyvanyag szempontjából. Továbbá szeretnénk feltárni az olvasók foglalkozás szerinti megoszlását, s a forgalmazott könyvanyag szak szerinti összetételét, ami leginkább jelzi az olvasói igények mibenlétét. Ennek kapcsán lehetőségünk nyílik arra, hogy megvizsgáljuk a Széchényi Könyvtár, mint nemzeti könyvtár milyen könyvtári funkciókat látott el és milyen szerepet töltött be a magyar kulturális életben a két világhoború között. Természetesen az ilyen fajta felmérést igen nagy mértékben megnehezíti, hogy az egész periódusra vonatkozó részletes statisztikai kimutatások, melyek a forgalom tartalmi vonatkozásaira is fényt derítenének, nem állnak rendelkezésünkre. A könyvtár jelentései csupán a könyvhasználat arányait tartották számon. Számszerű adataik azonban lehetőséget nyújtanak arra, hogy a könyvtár olvasóforgalmának és könyvforgalmának méreteiről képet alkossunk. Egy kivételes periódusban, 1926 és 1931 között elvégezték az olvasóterem forgalmának részletes elemzését is. így ebből az időszakból pontos adatok állnak rendelkezésünkre mind az olvasók foglalkozás szerinti megoszlását, mind pedig a forgalmazott könyvanyag összetételét illetően. A tartalmi szempontok érvényesítését tették lehetővé továbbá a beiratkozási naplók, amelyekbe a beiratkozott olvasók foglalkozását is bejegyezték. 1. Az olvasóközönség a) Az olvasók számszerű változása A könyvtár olvasóforgalmának mennyiségi alakulására támpontot nyújtanak a beiratkozások számának változásai. Tekintve azonban, hogy a Széchényi Könyvtárban a beiratkozás nyilvántartásának módszerei 1920 és 1944 között többször is 242