AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

72. Hóman: A MNM . . . 17 — 18. 1. — Álljon itt neve mindazoknak, akik a nagy munkában részt vettek (Hóman felsorolja nevüket, ld. jelentés, 52. 1.) kiváló buzgalommal." a levél­tár vonatkozásában Sulica Szilárd vezetése mellett ZsinTca Ferenc, Czobor Alfréd, Balogh László, Sohár Lajos, Eperjesy János, a hírlaptárban Borzsák István, Goriupp Alisz, Gáspár Margit, Alapi Salamon István, a nyomtatványosztályban Nyireő István vezetésével Pánity Vukoszava, Gásoár Margit, Sohár Lajos, Kozocsa Sándor, Hevesi András és Eper­jesy János, kiket lelkes buzgalommal segítettek az ideiglenesen alkalmazott egyetemi hallgatók és könyvtárunk derék altisztjei." 73. Nyireő: A MNM OSZK átszervezési munkálatai, 33 — 34. 1. — Az épület kérdését azonban természetesen Hóman is felvetette és megvalósítását támogatta. (Hóman: A MNM . . . 17-18. 1. 74. A MNM ... 16. 1. '75. Nyireö: A MNM OSZK átszervezési munkálatai. . . 34. 1. 76. Nyireö: A MNM OSZK átszervezési munkálatai, 34 — 36. 1. '77. Nyireő: Pályám emlékezete, 10. fej. 9 — 19. 1. (Kézirat a szerző tulajdonában.) Nyireő elő­ször a tanulmányom következő fejezetében tárgyalt Eszterházy-utca új könyvtárpalota tervét dolgozta ki, melyet a következő fejezetben ismertetek. A Múzeum épületén belüli terjeszkedéssel kapcsolatos tervet Nyireő azért tartotta könnyebben megvalósíthatónak, mert az Eszterházy-utcai terv „túlhamar fordult kátyúba, és az állami költségvetés lehetőségei szintén egyre kedvezőtlenebbé fordultak." (Kézirat, 10. 1.) Ilyen körülmények között kérte fel Hóman Nyireőt a Múzeum épületében való könyvtári terjeszkedés tervé­nek a kidolgozására. 78. Nyireő, u. o. 9. 1. 79. Az alaprajzokat a megmaradt fotókópiákról készített másolatokban mutatjuk be, a nagy keresztmetszet kivételével, melyet az OSZK szakértővel teljesen hű másolatként átrajzol­tatott. 80. E gondolat kialakulásának időszakára és körülményeire tanulmányom korábbi fejezetei­ben már utaltam. 81. Hóman: A MNM. . . 17 — 18.1.: „A városrendezés programmjában ma még könnyen bele­illeszthető volna a Múzeum-kerttel egyesítendő terület kertesítésének terve, központjában a Nemzeti Múzeum pendantjaként építendő új, nagyobbszabású könyvtárpalotával, mely­nek felépítésére 15 — 20 év múlva kerülhet sor." 82. Itt mondok köszönetet mind a magam, mind Nyireő István nevében Sebestyén Géza h. főigazgatónak azért a segítségért, amellyel lehetővé tették e rendkívül érdekes ceruza­rajz-dokumentumok átmásoltatását. (T. T.) 83. Nyireő: Pályám emlékezete, 11. fejezet. Kézirat, 1 — 11. 1. 84. Figyelemreméltó, hogy a tervezett épület alapterülete nagyobb lett volna a Múzeum épületénél, melynek mérete 107 m x 72 m, vagyis 7704 m 2 , az udvarok alapterülete mind a két épület esetében 2400 m 2 körüli. 85. Nyireö id. kézirata, A Könyvtár új otthonának kubatúrája a Budavári Palotában kere­ken 250 000 légköbméter lesz. 86. Az Országos Gyűjteményegyetem Tanácsának 1922. november 18-án tartott alakuló ülé­sén a következőket jelentette ki: „Mikor a Nemzeti Múzeum helyszűke következtében kritikus helyzetbe került, Wlassics Gyula kultuszminisztersége meghozta a Szépművé­szeti és Iparművészeti Múzeumokat... A természetes folyamat az lett volna, hogy a Nemzeti Múzeumból fokozatosan úgy váljanak ki a többi tárak is, hogy a Pofiak gyönyörű palotája teljesen az Országos Széchényi Könyvtár rendelkezésére maradt volna, mely célra ez épület megfelelő belső alakítással alkalmas is lenne. Mindezzel azonban a Millen­niumtól az összeomlásig eltelt negyed század — mely annyit politizált — adós maradt. És ma itt állunk a túlzsúfolt, fulladozó tárainkkal. . . Engedjenek nekem hát szabad kezet, hogy a könyvtárügyünk bajain rendszeres akcióval segíthessek." 87. A természettudományok érdekében teendő intézkedésekről szóló törvényjavaslat. Nyom­tatásban megjelent a nemzetgyűlési irományoknak köteten kívüli egyik füzetében. Idézi Magyary Zoltán: A magyar tudománypolitika alapvetése c. könyvében (Bp. 1927) A tudo­mányegyetemek c. fejezetben (215. 1.) 88. Terveit széles körben ismertette, igénybevéve az összes publikációs lehetőségeket, közöt­tük a sajtót is. (ld. Pesti Napló, 1927. dec. 22., u. o. az 1928. évben megjelent vezércikkeit, melyeket számos művében idézett.) Témám szempontjából a következő kiadványok fi­gyelemreméltóak: Klebelsberg művei közül: Beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, 1916 — 1926. Bp. 1927.; Neonacionalizmus, Bp. (é. n.). Klebelsberg működésével kapcsolatban 224

Next

/
Thumbnails
Contents