AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

21. Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete, 1836 — 1926. Bp. 1927. 55. 1. — A Magyar Mérnök- és Építész Egylet felirattal fordult a kormányhoz, hangsúlyozva: „Nem tartjuk esztétikai szempontból lehetségesnek, hogy. . . (a Nemzeti Múzeum) ma már va­lóban műemléket alkotó egységes épülete szárnyakkal vagy kisebbszerű toldalékokkal nagyszerű hatásában befolyásoltassák. Nem hisszük, hogy találkozzék magyar építőmű­vész, aki ily föladatra vállalkoznék." (MMÉE Heti Értesítője, 1907.) 22. Az ügyirat száma: 95778. M. kir. vallás és közoktatásügyi Miniszter. A rendeletet a könyv­tárban Kt 976/909. sz. a. iktatták. 23. A miniszteri rendelet által megjelölt két könyvtár kiválasztása szerencsésnek egyáltalá­ban nem volt mondható; a berlini Central-Bibliothek jellegzetes, konzervatív, német köz­művelődési könyvtár volt, a bécsi Hofbibliothek pedig a maga elavult, teremkönyvtári rendszerével, régi könyvtári berendezésével követésre méltó példának semmiképpen sem szolgálhatott. A tanulmányútra a miniszter Fejérpatakyt, Fittler Kamii iparm. iskolai igazgatót, Kertész K. Róbert min. műszaki tanácsost és Sváb Gyula min. főmérnököt je­lölte ki. A tanulmányutat a miniszteri rendelet értelmében 1909. december 31-ig be kellett fejezni. — A tanulmányút megtörtént, a bizottság jelentése nem áll rendelkezésre. Nyireő István mutat rá találóan (Pályám emlékezete, 10. fej. 10. p. Kézirat): „Mulatságos, hogy Bécsben a Hofbibliothek régi épületében csak negatív tapasztalatokat lehetett ekkorban szerezni. Berlinben pedig Zentralbibliothek nevű intézmény nincs is. Valószínűleg az eléggé nem tájékozott Fejérpataky a Preussische Staatsbibliothek akkor tervezés alatt álló palotájára gondolt. .." 24. Kt. 1020/909. — Egy feljegyzés, nem eléggé világosan, a könyvtár állományát folyóméte­rekben adja meg, a következő értékekben: ,,A könyvtár összes helyiségeinek állománya: a könyvtár folyómtr 6190 mtr — könyvek folyómtr 7030, ezekből 2° 687 mtr 4° 771 mtr — Kézirattár 613 mtr — kéziratok 505 mtr — hírlapállomány folyómtr 1182 — hírlapok 1221" 25. Kt. 1020/909. sz. 26. Ua. — Ez az irat a korábbi építési programhoz képest az egyes fontosabb (tehát nem az összes) helyiségek alapterületi igényét is tartalmazta, a területi igényt összegezni a hiányos megjelölések következtében nem lehet. Jellemző, hogy a tárolóhelyiségekkel kapcsolatos igényeket polcfolyóméterekben adták meg, hírlapok számára 7600, könyvek számára 18 000 polcfolyóméter vasállványzatot kértek, a kétoldalas vasállványok tengelytávol­ságát 150 cm-ben jelölték meg. — A programot a minisztérium műszaki megbízottai de­cember 22-én vitatták meg. A megbeszélésre Fejérpatay a Könyvtár dolgozói közül Horváth Ignácot, Szinnyei Józsefet, Fitos Vilmost, Sebestyén Gyulát, Bártfai Szabó Lászlót Melich Jánost, Gulyás Pált és Havrán Dánielt hívta meg. (Kt. 976/909. sz.) 27. A bírálóbizottság elnöke Molnár Viktor államtitkár. Tagok: Szálai Imre min. tan., a Nemzeti Múzeum igazgatója, Fejérpataky László udv. tan., a MNM Könyvtár igazgatója, Fittler Kamill udv. tan., építész, a m. kir. Iparműv. Isk. igazgatója, Szász Károly műsz. oszt. tan., Kertész K. Robert min. műsz. tan., Sváb Gyula műsz. főmérnök, Nagy Virgil építész műegy. ny. r. tanár a MMÉE részéről, Hoepfner Guido építész a MESZ részéről. Póttagok: Sándy Gyula építész, tanár a MMÉE részéről, Rainer Károly a MESZ részéről. — Jellemző, hogy Erdélyi Pál neve kimaradt a bírálóbizottságból, pedig Erdélyi funkcionális tervei (1902 —1905) alapján épült meg 1907 — 1909 között a kolozs­vári Egyetemi Könyvtár új épülete. Valójában egyedül ő volt valóban illetékes arra, hogy mint neves könyvtárépítési szakértő a tervpályázat során hasznos szolgálatokat tehessen a nemzeti könyvtárnak. Hiába keressük azonban a bírálóbizottságban Erdélyi Pál építészét, Korb Florist, a kitűnően megalkotott kolozsvári Egyetemi Könyvtár ter­vezőjét, pedig 1909-ben maga Apponyi avatta fel a Könyvtárt. A pályázat nyertesét 3000 koronával kívánták jutalmazni (II. díj 2000 K, III. díj 1200 K.) Sváb Gyula, mint a bírálóbizottság titkára 1910. január 7-én a bírálóbizottsági tagoknak megküldte a tervpályázati hirdetményt, a tervezési programot, s a tervpályázati szabályzat 1 — 1 példányát azzal a kéréssel, hogy azokat tanulmányozzák és észrevételüket annak idején, „a pályázati program revideálására kiküldött szűkebb bizottsággal közölni szívesked­jék." (Kt. 1020/1909. sz. irat melléklete.) 28. Keltezése 1922. IV. 18., száma Kt. 156/922. 29. Gulyás szerint ,,1909. végén egy a tudományos élettől távolfekvő s egyébként sem alkal­mas telken akarta fölépíttetni az Országos Széchényi könyvtár egészen önálló palotáját (a minisztérium — T. T.), de ez a terv sem jutott túl az első tervezgetés stádiumán" (Gulyás P.: Fejérpataky . . . 11.1.).— Hóman (A MNM öt éve. . ., 8.1.) a következő ész­revételeket tette 1929-ben a tervvel kapcsolatban: „a Széchényi-Könyvtár kitelepítésére 219

Next

/
Thumbnails
Contents