AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

Ez utóbbi nagy termet tervezte meg ama nagy előadóterem előcsarnokának, amely az épület legnagyobb terme jelenleg is s amelyben egykor a főrendiház ülésezett. E terem a padlástér magasított boltozatú kialakításával 1200 személy befogadását biztosíthatta volna, két páholysorral. A padlástérben két, egymás felett elhelyezett könyvraktár elhelyezésére meg volt a lehetőség. (2,2 m-es belmagassággal, összesen 4000 polcfolyóméteres raktártérben). Érdekes, eredeti gondolata volt Nyierőnek a régi pálos kolostori teremkönyv­tár berendezésének az épületbe, a kézirattár, a Széchényi-terem szomszédságában való elhelyezése. A nemzeti könyvtár szélesebb körű, közművelődési könyvtári funkciójának kielégítésére külön közművelődési könyvtárrészt kívánt elhelyezni a duplumok hasznosításával a múzeumi palota főlépcsőzete alá nyúló térben, a Múzeum­kertből kétoldalt is nyitható külön bejárattal. E nagy teremben 200 olvasó el­helyezését lehetett volna biztosítani. A jól átgondolt terv gondoskodott megfelelő személy- és állományszállító berendezésekről, épületgépészeti megoldásokról, tűzbiztonsági lépcsőházakról, az épület belsejének belső tervezői, képzőművészeti kialakításáról s a kert át­rendezéséről is. A rendkívül érdekes, ma is korszerűnek tekinthető terv megmaradt tervnek. A terv készítője, maga Nyireő István állapítja meg azonban már idézett emlék­irataiban, hogy „az Orsz. Széchényi Könyvtárnak ez az újabb elhelyezésmódja — sok előnye ellenére sem elégítheti ki igényeinket oly mértékben, mint az Ester­házi-utcai külön épület", annak ellenére, hogy eszmei terve sikeresebbnek bizo­nyult, mint kezdetben remélni merte. Az Eszterházy-utcai „könyv e shá z" terve A Nemzeti Múzeum kertjének az egykori Eszterházy utcával (ma Polláck Mihály tér) való egybekapcsolása, az utca keleti szegélyén levő épületek közötti ún. Lovarda-teleknek a múzeum illetve a könyvtár céljaira való felhasználása már évtizetek óta a terjeszkedési lehetőségek egyik megoldását jelentette. 80 Hóman is kívánatosnak tartotta, hogy a nemzeti könyvtár számára meg­felelő telket a város belterületén idejekorán biztosítani lehessen. Erre a célra maga is legalkalmasabbnak tartotta az Eszterházy-, Főherceg Sándor-, Szent­királyi- és Múzeum utca által határolt telektömböt. 81 A kérdés tehát közelről érdekelte nemcsak Hómant, de magát a minisztert, Klebelsberget is. A tőlük kapott szóbeli megbízás alapján fogott Nyireő a tervezési program kidolgozásához. Terveiről (nyolc alaprajz és két keresztmetszet) Hóman fényképmásolatokat készíttetett, miután az eredeti rajzsorozat csak egy példány­ban állt rendelkezésre. Sajnálatos módon sem az eredeti tusrajz, sem a Hóman­készíttette fényképmásolatokból egy sem került elő, megmaradtak azonban Nyireő István birtokában az eredeti ceruzatervek, melyeknek átmásolt tusrajzait (11—20. ábra) mutatom be e tanulmányom keretében. 82 A 10. ábra világosan mutatja a Múzeum épület helyét. A mögötte levő telek­tömb már a húszas években beépült mind a Sándor utcai, mind pedig a Múzeum­utcai szegélyén. A Szentkirályi utcai telekszegélyen abban az időben jelentéktelen házak sorakoztak. Az Eszterházy utcai (mai Polláck Mihály tér) szegélyen, illetve 199

Next

/
Thumbnails
Contents