AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

könyvtári irattárból eltűnt, megmaradt azonban a leglényegesebb tervek fotómásolata, melyeket Nyireő szivesén bocsátott rendelkezésünkre. (4—9. ábra.)

79 A Sándor utca felőli, kedvezőtlen bejáratot Nyireő megszüntetni kívánta, a főbejáratot a szép múzeumi előcsarnokon és a lépcsőházon keresztül akarta vezetni egészen az épület keleti részének II. emeletén kialakításra váró tágas, nagy olvasóteremig. A Könyvtár földszinti és I. emeleti helyiségei a helyükön maradtak volna, mert a megtörtént átépítések következtében már kevés módosításra szorultak. A belső közlekedés szempontjából fontos volt Nyireőnek az a javaslata is, hogy a múzeumi előcsarnokból a könyvtári különgyűjtemények felé nyíló ajtót meg lehesen nyitni a könyvtári kiállítási termek (Apponyi, Széchényi, Todoreszkuterem) látogatói számára. A ruhatárat az I. és II. félemelet között alakította ki, ennek igénybevétele után juthatott el az olvasó a tájékoztató központba és a katalógusokhoz. A II. emeleti nagyolvasótermet egy folyosórész hozzákapcsolásával a palota keleti rizalitjában helyezte el Nyireő, 34 x 15 m méretű, 410 m

2 jiagyságú alapterületen. E terem kialakítása magával vonta volna, a tetőszerkezet (kifelé nem változó vonalú) átépítését. A teremben ui. 36 korint husi oszloppal körülvett üvegtetővel biztosította volna a természetes világítást, bár a kétoldalról beáramló fény is előnyösen szolgálta volna a világítási igényeket. Az oszlopok tartották volna az oldalon körülfutó galériákat, illetve az itt elhelyezett kézikönyvtári részeket, A nagyolvasóteremben 240 olvasó számára lett volna hely szembefordult, de kényelmes asztaloknál. A szomszédos két, egyenként 10 X 10 m méretű termek egyikében 10 személyes külön olvasót tervezett, a másikba folyóiratolvasót kívánt Nyireő elhelyezni. Külön olvasóterme lett volna itt a díszműveknek, a kézirattárnak, a zeneosztálynak, valamint a térkép- és metszettárnak. Nyireő régi, kedvenc gondolata volt a Történelmi Képcsarnok képtárának a könyvtárral szoros kapcsolatban történő elhelyezése, erre a célra az északi oldal ugyancsak tetővilágításos nagy terme állt volna rendelkezésre. Az irodalmi ereklyetárat két nyugati terembe telepítette volna, külön bejárattal a nyugati kupolaterem felől. 8. ábra. A Nemzeti Múzeum épületének keresztmetszete. (Eredeti állapot szerint). 198