AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

M.. .,

t

,,rt,**fw*r*r*rrr**r

<••**'-« 5. ábra Az I. emelet elrendezése Nyíreő terve szerint, a — a tudományos olvasótermeket használók főbejárata és útvonala a II. emeletre; b — az I. emeleti kiállítótermek (különgyűjtemények) látogatóinak bejárata; c — különgyűjtemények; d — vasállványos hírlapraktárterem (háromszintes); e — hírlaptári folyosó;/ — a Nyomtatvánvosztály könyvraktárai (háromszintesek, vasállványosak); h — könyvraktár; * — könyvfei tőtlenítő; j — könyvrestauráló; k — anyagraktár; l — fényképlaboratórium; m — ruhatár, mosdók (a félemeleten) Az első rekonstrukció befejezésének időszakában úgy látszott, hogy a Könyvtár a Múzeum épületében további jelentős helyiségnyereségre tehet szert. Hóman félre nem érthető módon célzott erre

74

: „Az első emelet Múzeum utcára néző s idecsatlakozó múzeumkörúti helyiségeit ma még a Régészeti és Történeti Osztályok állandó kiállítása tartja lefoglalva, de ennek a második és harmadik emeletre leendő fokozatos átköltöztetése után három terem kivételével az Országos Széchényi Könyvtárnak fognak átadatni, mely így az egész emelet birtokába jut s a főlépcsőházból nyíló modern olvasótermet és kutatóhelyiségeket rendezhet be." Ezt az elgondolást Nyireő kevesellte. „Csak ideiglenes megoldásról beszélhetünk akkor is, mikor az Országos Széchényi-Könyvtár két-három éven belül 13* 195