AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

mitsem vont el. Az új állványzaton 5000 kötet helyett 30 000 kötet kézikönyvelhelyezésére nyílt lehetőség. A terem bútorzata tehát az asztalok és székek kivételével teljesen kicserélődött. Minthogy a törzskatalógus elhelyezése miatt az eredetileg kölcsönzésre és kutatásra szolgáló szomszédos teremből a kutatók kiszorultak, az olvasóteremben tudományos kutatók részére külön asztalt helyeztek el s azonkívül az ablakfülkékben is visszaállították a korábban ott elhelyezett külön, ún. kutatói asztalkákat, ily módon az olvasóhelyek száma 72-ről 99-re emelkedett. A terem főfalára József nádor arcképét helyezték.

65 Az év során elvégzett munkák között jelentős volt a villanyvilágítás bevezetése. E munkával kapcsolatban a könyvtár különös gonddal járt el. A hálózatot mindenhol a falban, szigetelten vezették, biztosították a raktári termek áramtalanításának a lehetőségét is. Az elektromos hálózat és berendezés üzembiztonságát a József Műegyetem elektrotechnikai tanszékének személyzete Söpkéz Sándor műegyetemi tanár irányításával vizsgálta felül. Az olvasóteremben két hatalmas csillár világított, a könyvraktárteremben 3 tetőlámpa és 216 különgyújtású középlámpa az állványok közötti keresztfolyosók mennyezetén. A villanyvilágítás bevezetésével megvalósult az esti nyitvatartás lehetősége. Épületgépészeti szempontból meg kell még említeni, hogy a könyvtár megjavította az olvasóterem fűtését és szellőztetését is, ami „higiénikus szempontból is égető szükség teljesítmény volt."

66 Az 1927. évi változásokat méltó módon zárta le az Apponyi könyvtár elhelyezése a volt levéltári teremben és a folyosón, a lengyeli kastély eredeti könyvtárberendezésének adaptálásával. E terem szolgált ettől kezdve a könyvtár tanácsterméül.

67 A Széchényi teremmel szomszédos 100 m

2 alapterületű, régi ún. kiállítási teremben a Todoreszku—Horváth könyvtár kapott helyet, emiatt ki kellett üríteni a zenei anyagot és a háborús—forradalmi gyűjteményt, melyet a könyvtár itt tárolt. A könyvtár, mely eddig értékéhez nem méltó helyen szorongott a földszint (nyugati szárny) két szobájában, az adomány levélben kijelölt helyére került. „A terem belső átalakításának gondját és nagy költségeit az adományozó vállalta magára. A mennyezet fehér stukkódíszétől kezdve a nemesen egyszerű tölgyfaszekrényekig minden megújult a teremben, melyben a könyvtár legszebb darabjait kiállításszerűen helyezték el".

68 Az olvasóterem átépítésének és berendezésének sokrétű munkája átnyúlt a következő évre; 1928. június 1-én a könyvtár büszkén jelenthette, hogy „az OSZK átszervezési munkálatainak ezévre tervezett programmja befejeződött", az olvasóterem 1928. júliusában nyilt meg az olvasók számára.

69 Felszerelték az első nyilvános távbeszélőállomást az I. emeleti ruhatárban. Ezzel a kis technikai berendezéssel is az olvasók kényelmét kivánta szolgálni a könyvtár.

70 A nagyjelentőségű átszervezés, átépítés, újra való berendezés jelentőségét kifejezte a területnövekedés adata. Átszervezés előtt a Könyvtár teljes alapterülete 2470 m

2 volt, az átrendezés után 4705 m

2-nyi terület állt a könyvtár rendelkezésére.

71 „Ez a területgyarapodás — állapította meg Hóman — hosszú időre, mindenesetre évtizedekre biztosítja a főépületben maradt gyűjtemények értékükhöz méltó, elhelyezését és zavartalan fejlődését. . ,"

72 13 Évkönyv 193