AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

I. Az OSZK 1967-ben - Az Országos Széchényi Könyvtár 1967. évi működése

való kitelepítésére. A Raktári Osztály 946 ládában mintegy 154 000 db könyvet emelt ki arehivális másodpéldányaiból és szállított át a Könyvelosztó Kiscelli úti raktárába, a Hírlaptár pedig arehivális anyagából 13 700 darabot ládázott be (263 láda) és szállíttatott Keszthelyre, az ottani Helikon Könyvtárba. E raktári és szállítási munkákhoz csatlakozott az Országgyűlési Könyvtárban (a már korábban oda telepített) 600 pfm könyvanyagunknak — az OGyK igényének megfelelően — a könyvtáron belül más elhelyezésbe való áttétele, hasonlóképpen a gyöngyösi Bajza József Műemlékkönyvtárnak az ottani épület emeleti részébe való áthelyezése. Itt kell szólanunk arról is, hogy Múzeum utcai épületünkből annak statikai tehermentesítésére, egyben ugyanott új munkahelyek létesítésére a Térképtárat (a Kisnyomtatványtárhoz hasonlóan) a rákospalotai új raktárépületbe kellett kiköltöztetnünk. És a helyzetet tovább súlyosbítja az, hogy mindez csak része egy folyamatnak, mert 1968-ban arehivális anyagunk gyarapodásának kihelyezését folytatnunk kell és megoldást kell keresnünk egyes különgyűjteményeink túlzsúfoltságának megszüntetésére is. Ugyanakkor fokozódó gondot jelentenek e kényszerintézkedések következményei: arehivális anyagunk a Várba való felköltözésig hozzáférhetetlenné vált, az állomány egy részének pedig más épületekben való elhelyezettsége annak olvasótermi használatát nehezíti meg. Az állományvédelem területén előírt feladatok részben a raktárakon belüli ún. helyi állománymegóvó munka keretében, részben üzemi vonalon (könyvkötés, restaurálás, mikrofilmezés) kerültek végrehajtásra. E munkák ismertetését megelőzően állományvédelmünk kérdéseinek egészéről kell szót ejtenünk. Könyvtárunk állományvédelmi programjának (elsősorban a legrosszabb állapotban levő hírlapok megmentésének) kialakításához első lépésként állományi anyagunk állapotát, az ebből eredő szükségletek sorrendiségét, a legcélszerűbb eszközök megválasztását kellett eldöntenünk. Állományi anyagunk állapotának felmérését, az új rákötésre vagy restaurálásra szoruló kötetek kijelölését általában az állományrevíziós munkák biztosították. így vált lehetővé mint első helyen álló feladat a hírlaptári gyűjtemény állapotának már évek óta sürgetett felmérése és ezen alapulóan annak a tervtanulmánynak* elkészítése is, mely az állományvédelem módszereit a szükségletek megállapításával, az eddigi tapasztalatok számbavételével tisztázza. E munkákkal párhuzamosan begyűjtöttük a szocialista országok nemzeti könyvtárainak ide vonatkozó gyakorlatát és tapasztalatait. A belső állománymegóvó munka keretében a Raktári Osztályon 3000 pfm könyvanyagot vizsgáltak át és ennek során 10 383 darab javítását végezték el. Ugyanitt könyvkötést előkészítő állomást alakítottak ki, mely biztosította a kötésre küldött anyag tervszerű előkészítését és nyilvántartását, továbbá a kötési szabályzat előírásai betartásának és a kötések minőségének ellenőrzését. A Hírlaptárban a tervezett állománymegóvó csoportot (az addig is ott dolgozó könyvkötőhöz 1967. máj. 16-tól 1 restaurátor, szeptembertől 2 restaurátor ipari tanuló átcsoportosításával) csak az év harmadik negyedének végére sikerült létrehozni. A csoport évi munkája során 206 nagyjavítást, 1665 kisebb javítást, 135 újrakötést és 2685 lap javítását végezte el. A hírlapok laminálását külső munkahely bekapcsolásával kísérleti szinten indították meg és annak keretében 530 lapot lamináltak. * Németh Mária: A hírlaptári gyűjtemény állapota. A magyar hírlapállomány védelmének és megóvásának eszközei. (Tervtanulmány). 14