AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Tombor Tibor: A Nemzeti Könyvtár külön gyűjteményei és kiállítási termei budavári új épületében

jelenti s a nagy olvasói tér alatt helyezkedik el. Egyetlen tár került az V. szintre éspedig a Kisnyomtatvány tár, miután e különgyűjtemény elhelyezésére a VI. szinten nem maradt hely. Ez a különgyűjtemény a maga sajátos „autonom" jellegénél fogva volt leginkább elkülöníthető a többi történetileg sokkal inkább összetartozotol. A Kisnyomtatványtár az V. szinti, főbejárati tértől északi irányban kapott helyet. a) Az átépítés építészeti elgondolása A különgyűjtemények zömét befogadó VI. épületszint jellegzetessége, hogy középső részét az V. szintről induló reprezentatív díszlépcsőház foglalja el, mely az 1944—45. évi ostrom során súlyosan megrongálódott.

2 Az átépítés során az egykori királyi palota belső térrendszere ezen a szinten lényeges szerkezeti és építészeti változáson ment át. Hauszmann Alajos, a királyi palota tervezője az épületnek ezt a részét „tágas vesztibulum" és „főlépcső" elnevezéssel jelölte meg.

3 A három hajóra tagolt egykori földszinti (a mi jelzésünk szerint V. szinti

4

) oszlopokkal illetve pillérekkel tagolt előcsarnokból indult a széles, pompás „főlépcsőház", mely a félemeleti pihenőig egykarú volt, innen ágazott el két irányban.

5 Az egykori első emelet (mostani VI. szint) feletti légteret a második emelet (jelenlegi VII. szint) négyzetes, erkélyszerű körüljárója övezte, e felett tetővilágításos tér volt, de csak az épület középső traktusában (jelenlegi VIII. szint). A Könyvtár céljaira történt jelentős átépítés következtében az egykori díszlépcsőház légterében a VI. szint mennyezete illetve a VII. szint padlózata vonalában a tervezés új, rendkívül nagy teherbíróképességű vasbeton födémet épített. Lezárta ezáltal a díszlépcsőház felső légterét és kialakította a VII. szint központi, nagy fontosságú területét, ahová az olvasói betűrendes és szakkatalógust helyezi el a Könyvtár. Az átépítés következtében teljesen megszűnt a Hauszmann-féle neobarokk álteknőboltozat, az ajtók feletti félköríves lunettákkal áttört nyugati falkompozíció, de megszűntek az ugyancsak neobarokk, fonadékdíszes mellvédek és korlátok is.

6 Havassy Pál, a Budavári Palota nyugati épületének felelős tervezője építészi koncepciója alapjául az az igény szolgált, hogy az olvasó a legrövidebb úton jusson el az olvasótermekhez. Ennek érdekében az Oroszlán-udvari főbejárat előterének olyan megfogalmazására törekedett, hogy a közvetlen kapcsolódó, széles, háromkarú főlépcső mint téralkotóelem közbeiktatásával az uralkodó központi tér a VI. szint középtere legyen, ahonnan közvetlenül nyílnak a különgyűjtemények és a kiállítási terek. Ennek érdekében szükség volt a Hauszmann által megfogalmazott, fentebb leírt, eredeti főlépcső tér teljes megszüntetésére, mivel a középrész megnagyobbítása mind építészeti, mind funkcionális szempontból egyaránt teljesen új megoldást kívánt. Szükséges volt a régi lépcsőházat záró féloszlopokkal és ívekkel tagolt, neobarokk stílusú fal elbontása és helyébe az épület léptékrendszerébe illeszkedő új, vasbetonszerkezetű pillérrendszer kialakítása, amely az új főlépcsővel együtt a tér építészeti alkotóelemévé vált. A VI. szint e középső reprezentatív része

7 szerkezetileg helyesen kialakított és építészetileg jól megfogalmazott pillérrendszerével rendkívüli térélményt jelent 94