AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Karácsonyi Rózsa: A Könyvek Központi Katalógusának hatékonysága 1964-ben

tudományos kutatások, eredmények stb. iránt megnyilvánuló érdeklődést így is alig tudják kielégíteni, mert ezek a szakfolyóiratok rendkívül drágák és évente kb. 12%-kai drágulnak. A beszerzett könyvvolumen a hálózat nagyságától függően oszlik el. 15 A legszélsőségesebb az eltérés a mezőgazdaság szakban. Más szakban általában a kereslet aránya magasabb, a mezőgazdaságban fordítva van; a beszerzés ará­nya 4,28%-kai magasabb, mint a keresleté (amely utóbbi abszolút számban is kevés: 122, ebből 51 kérés — 41,8% volt eredményes). Egy ilyen speciális szakterü­leten a kutatók kéréseikkel közvetlenül a szakkönyvtárhoz fordulnak, amely ki tudja elégíteni az igényeket. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár pl. 1964-ben saját könyvtárában 7415 könyvet, 2775 folyóiratot, 2445 fordítást és 227 bibliog­ráfiát kölcsönzött. Könyvtárközi kölcsönzésben — az Országos Széchényi Könyv­tár könyvtárközi kölcsönzésétől kapott kérések nélkül — vidékre 1671 könyvet, 2103 folyóiratot, 1623 fordítást és 17 bibliográfiát küldtek. A hálózati központi katalógus alapján működő könyvtárközi kölcsönzésük rendkívül szervezett, még a nem-mezőgazdasági hálózathoz tartozó intézményeknek (pl. kórház) is készség­gel elküldik a kért művet. 16 Csak a szakkönyvtárak hiányait keresik nálunk és ebből a keresett 122 műből 71 (58%) tényleges hiány. Kurrens angol, német és orosz nyelvű munkák. A magyar központi katalógus hatékonysága Bevezetőben, a külföldi központi katalógusok eredményeivel való össze­hasonlításkor azt állítottuk, hogy a magyar központi katalógus 1964-es 48%-os hatékonysága a jövőben feltehetően javulni fog, részben az egyes könyvtárakban folyó rekatalogizálás révén, részben pedig belső rekonstrukciós munkánk és a részt vevő könyvtárakkal való szorosabb együttműködés révén. A központi katalógus hatékonysága a tartalmi szempontokon túlmenően függ a központi katalógus szerkezetétől, állapotától és lehetőségeitől. A központi kata­lógus jelenleg három párhuzamos betűrendből áll, ezeknek összeosztása és a kor­szerű gyakorlat alapján történő rendezése a most folyó belső rekonstrukció lényege. 1964-ben elkészült a Könyvek Központi Katalógusa szerkesztési szabályzatának ideiglenes tervezete 17 , amelyet már gyakorlatilag is használunk. Ugyancsak 1965-ben a KKK körlevelet bocsátott ki a részt vevő könyvtárak­nak, amelyben — és számos személyes megbeszélés során is — felhívta a figyelmet a bejelentések pontosabb lebonyolítására. Az előbb említettek eredményeként némi emelkedésre számíthatunk, azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy objektív adottságaink miatt a pozitív vála­szok aránya lényegesen aligha emelkedhet. A különféle szempontok szerint tör­ténő elemzéskor szórványosan már említettünk néhány ilyen objektív tényt, most nézzük meg ezeket részletesen. A Könyvek Központi Katalógusa hatékonyságának korlátai Az eredménytelen információk számát magyarázó objektív tényezők rendkí­vül differenciáltak. 1. Objektív tény, ha egy könyv valóban nincs meg az ország könyvtáraiban. 88

Next

/
Thumbnails
Contents