AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Markovits Györgyi: Munkásmozgalom és cenzúra harca a két világháború között

ciZRZ cl nyomdahelyiségnek és az átvevő helyiségnek konspirativ szempontból „tisztának" kellett lennie.

1 A legális szocialista sajtótermékek megjelentetését az tette lehetővé, hogy az évente csak tízszer megjelenő „nem időszaki kiadványok" előállításához és terjesztéséhez nem kellett előzetes engedélyt kérni. A sajtótörvény e hézagát kihasználva jelentek meg a legális kommunista és más munkásmozgalmi folyóiratok. Egy-egy lap forradalmi szellemére azonban hamar felfigyelt a rendőrség és ügyészség, s különböző eszközökkel lehetetlenné tette megjelentetésüket. Lefoglalás és elkobzás, házkutatás és rendőri felügyelet alá helyezés, internálás és börtön lett a sorsa több lapnak, illetve szerkesztőnek és szerzőnek. A betiltott lapok helyett azonban újakat adtak ki, az elítélt szerzőket és szerkesztőket mások váltották fel. így biztosították a forradalmi sajtó folytonosságát az ellenforradalom korszakában. E folyóiratok: a 365, az Űj Föld, az Együtt, a 100%, a Forrás, a Társadalmi Szemle, a Front, az Űj Harcos, a Válóság, a Szabad írás, a Munka, a Világirodalmi Szemle, a Gondolat és mások szervező és mozgósító szerepet töltöttek be a munkásmozgalomban. A folyóiratok mellett könyvek kiadására is vállalkoztak a magyar munkásmozgalom írói és propagandistái, hogy a marxista szépirodalmi, ismeretterjesztő és tudományos műveket eljuttathassák az olvasókhoz. Elsősorban az egyes folyóiratok kiadói, szerkesztői vállalkoztak a könyvkiadásra is. Könyvkiadói tevékenységet folytatott a 100%, a Forrás, a Fiatal Magyarország, a Kortárs és a Munka szerkesztősége. A Társadalmi Szemle körül csoportosult írók segítették Müller Lajost az Űj Európa sorozat megindításában. 0 jelentette meg József Attila Döntsd a tőkét, ne siránkozz című kötetét, amiért a költővel együtt bíróság elé állították. Kiemelkedő szerepet töltött be a marxista irodalom kiadásában és terjesztésében Faust Imre is. Bekapcsolódott a Társadalmi Szemle és az Európa Könyvtár akciójába, előfizetőket gyűjtött, terjesztő-gárdát szervezett. 1933-tól rendőri felügyelet alatt állt, de ez nem riasztotta vissza tevékenységének folytatásától. Marx, Gorkij, Madzsar József és Nagy Lajos írásait, mozgalmi írók versköteteit, szociográfiai munkákat adott ki, s az ő érdeme Radnóti Miklós Lábadozó szél című kötetének kiadása.

2 A harmincas években működött a Danton Kiadó. Érdekes és a korra jellemző a kiadói vállalkozás nevének megválasztása. Egyrészt a Danton név a forradalom jelképe volt, s ugyanakkor a cenzúra félrevezetését, megtévesztését is szolgálta. Létezett ugyanis egy Dante Könyvkiadó, s a Danton Könyvkiadó létrehívói abban reménykedtek, hogy a rokon-alakú -és hangzású névvel sikerül egy ideig elterelni a cenzúra figyelmét kiadványaikról. Ezek között szerepelt például a német fasizmust leleplező, Gulliver felfedezi a Harmadik Birodalmat című antifasiszta antológia is.

3 Ügyesen álcázott kiadó volt a Phönix nevű is, mely kitűnően megalapozta legalitását a Klasszikus írások sorozattal, Schopenhauer, Lev Tolsztoj, Stuart Mill és Erasmus műveivel. Ezek után Marx, Ehrenburg, Egon Erwin Kisch műveit jelentette meg, de ezeket már elkobozta az ügyészség, s egy 1934-ből származó bizalmas rendőrségi jelentés megállapította, hogy „a kiadó neve célzatos. Phönix — a poraiból feltámadt tűzmadár, az újjáéledt bolsevizmus." A kiadó Oravetz Istvánt jelentette, törékeny, szerény embert, akiben szilárd kommunista meggyőződés, szívós kitartás élt. Ő volt az Űj Harcos című, egységfrontot követelő marxista folyóirat szerkesztője és kiadója is. Önéletrajzában leírja, hogy a lap első számát néhány órával a megjelenés után elkobozta ugyan a rendőrség, de ő csak 60—70 518