AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Ferenczy Endréné: A Széchényi Könyvtár olvasószolgálatának története (1919—1944)
csönzések szigorú reklamálása még 1939-ben megkezdődött (687 személynek 885 levél szétküldése), de már ekkor 791 kötet, három évnél régebben kölcsönzött és vissza nem szerezhető művet kellett elveszettként az állományból kiiktatni. Ez is bizonyítja, milyen veszélyt jelentett az állomány épsége szempontjából a kölcsönzés kérdésében tanúsított mindennemű engedékenység és hanyagság! Az új szabályzatot kezdetben következetesen érvényesítették. Még az olyan hivatalos igényekre, mint a Statisztikai Hivatal igazgatójának kérelmére is csak másodpéldányaival járult hozzá a könyvtár a kölcsönzéshez 20 , amikor pedig mégis fény derült némely visszaélésre, az igazgató újabb rendelkezésben hangsúlyozta, hogy csak a kölcsönzéssel megbízott tisztviselők, vagyis a központi reference osztály dolgozói — és az egyes tárak saját hatáskörükben nem — kölcsönözhetnek. 21 Azonban ezúttal is, mint eddig valamennyi szigorítás kezdeti eredményei után, fokozatosan visszatért a régi gyakorlat, melyet ekkor a háború okozta zavaros viszonyok még különösen elősegítettek. 1942-ben már a magánszemélyek kölcsönzési lehetősége újra annyira elismertté vált, hogy a helyi használatra jogosító olvasójegyek mellett, havi 2 Pengős beiratkozási díj ellenében, külön kölcsönzési engedélyeket is állítottak ki, még hozzá elég nagy számban. Ebben az évben pl. 152 személy rendelkezett ilyen különleges engedéllyel, ez az összes beiratkozottak számának (494) 32,5%-át jelentette. Soraikban az írók, tanárok, mérnökök stb. mellett szép számmal voltak képviselve még az egyetemi hallgatók is. Nem csoda hát, hogy a kölcsönzések száma évente megháromszorozódott, a helyi használat csökkenésével egyenes arányban növekedett. 1944. március 19-én az olvasóforgalomra vonatkozó valamennyi statisztikai kimutatás megszakad. Az ezután következő néhány hónap eseményeit röviden csupán a „Költözködés" bejegyzés jelöli. Ezzel véget ért egy huszonöt esztendős korszak a könyvtár életében, melynek kezdetére, évekig tartó kihatással, a háború okozta anyagi és szervezeti nehézségek nyomták rá bélyegüket, végső sorsát pedig ismét egy újabb háború pusztítása és zűrzavara pecsételte meg. A közbeeső évek jelentősége elsősorban a könyvtári munka és szervezet nagyszabású átalakításában mutatkozik meg, melynek hatása azonban — a háború kitörése miatt — az olvasószolgálat eredményein még nem volt lemérhető. Jegyzetek 1. A tanulmány előzményét (Az OSZK olvasószolgálatának története 1802—1919) 1. Az OSZK Évkönyve 1963/64. Bp. 1966. 1. 210-234 1. 2. A forgalmi adatokat a könyvtár éves jelentései alapján állítottuk össze. (L. Magy. Könyvszle és OSZK Irattár) 3. Vö. Nyireő István: A magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának átszervezési munkálatai. Magy. = Könyvszle. 1927. 213—246. 1. 4. A könyvtárosi pálya kialakulásáról ld. V. Windisch Éva tanulmányait (OSZK Évkönyv. 1957. Bp., 1958. 249—282. 1., Tanulmányok Budapest múltjából. 14. köt. Bp. 1961. 409-4441.) 5. Jelentés az OSZK működéséről az 1939. évben. [Bp. 1940], 1. 1. 6. Jelentés az OSZK állapotáról és működéséről az 1937. évben. [Bp., 1938], 3. 1. 7. OSZK Irattár, 1832. nov. 6. 8. OSZK Irattár, 1834. márc. 11., 1836. máj. 1. 9. OSZK Irattár, 1847. 13. 10. OSZK Irattár. 1848. 26. 11. OSZK Irattár. 1870. 13. 498
